Eddig bejött a blöff Ciprasznak - Mindig van út lefelé

Az IMF-nek járó 1,6 milliárd eurós – egy hónapon belül immár második – törlesztőrészlet ki nem fizetése és az ezzel együtt járó részleges államcsőd előzte meg a vasárnapi, a Görögország nemzetközi hitelezőinek javaslatáról tartott referendumot. A szavazók több mint 60 százaléka mondott nemet, hogy pontosan mire is? Azt az érintettek egészen eltérően értelmezték.

Vezető nyugat-európai politikusok szerint az elutasítással a görögök Európára mondtak nemet, míg az érintettek csupán a megszorítások politikájára. A győzelem viszont egyértelműen megerősítette Alekszisz Ciprasz pozícióját Görögországban.

Hétfőn hat órán át tárgyaltak a görög kormány- és ellenzéki pártok, ennek eredményeként közös nyilatkozatot írtak alá, egységfrontot alkotva a hitelezőkkel szemben a velük folytatott tárgyalásokon. Közben a görög gazdasági miniszter azt nyilatkozta a BBCnek: Görögország azt akarja elérni a következő tárgyalásokon, hogy engedjék el az adóssága 30 százalékát.

Ezt a kedden megtartott euróövezeti állam- és kormányfői tanácskozáson benyújtott tervezet egyik legfontosabb pontjának tekintik, amely a görög államadósság új fenntarthatósági elemzése alapján készült, az IMF elemzésével összhangban.

Közben Vlagyimir Putyin is felbukkant a görög dráma színpadán, egyelőre telefonon egyeztetett görög kollégájával – arról, hogy ki kezdeményezte a beszélgetést, mindkét fél mást állított. Az Európa-szerte gonosz mumusnak számító orosz elnök személyének előrángatása a cilinderből újabb adu ász Ciprasz kezében, hiszen Nyugat- Európa szemében – kis túlzással – nagyobb veszteség lenne Athén orosz érdekszférában történő landolása, mint a hitelezők által visszavárt 243 milliárd euró okozta bukás.

Közben ellentmondásos hírek érkeznek arról, meddig tart ki a görög bankoknál az euró. Elemzők szerint a görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak az esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében árazták a görög államcsőd kockázatát. Ha ez bekövetkezik, jöhet akár rosszabb is, mint a hitelezők által elvárt megszorítások bevezetése. Sok újat nem mondunk azzal, ha azt állítjuk, mindig van lejjebb. Főleg azoknak a kis jövedelműeknek, kiknek adóterhei 2008 és 2012 között megnégyszereződtek, s azokban a háztartásokban élőknek (a görög családok fele ezek közé tartozik), ahol a fő bevételi forrás a nyugdíj.