Európa megmentése? Ciprasz arca mindent elárul

Kifulladt a görög kormány hónapok óta tartó blöffsorozata, ráadásul a döntő pillanatban. A drákói szigor győzött a múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozón. Újabb, minden eddiginél keményebb megszorító csomagot kényszerítettek a görög kormányra a maratoni tárgyalások végén az eurózóna vezetői.

Ország-világ2015. 07. 17. péntek2015. 07. 17.

Kép: Brüsszel, 2015. július 12. Angela Merkel német kancellár, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök (b-j) az eurózóna tagállamai vezetőinek a görög adósságválság ügyében összehívott tanácskozásán Brüsszelben 2015. július 12-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet), Fotó: Olivier Hoslet

CIPRASZ, Alekszisz; MERKEL, Angela; HOLLANDE, Francois
Brüsszel, 2015. július 12. Angela Merkel német kancellár, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök (b-j) az eurózóna tagállamai vezetőinek a görög adósságválság ügyében összehívott tanácskozásán Brüsszelben 2015. július 12-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Fotó: Olivier Hoslet

Hiába vonult ki két héttel ezelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a brüsszeli tárgyalásról negyedóra után, alig 35 milliárd eurós növekedési és munkahely-teremtési csomag sorsáról és az adósságkönnyítésről tárgyalva, majd ezt követően hiába rendeztek Athénban a megszorításokra nemet mondó, győztes népszavazást, a miniszterelnök – B terv híján – végül mégiscsak visszafarolt az eurózóna sötét árnyékot vető védőernyője alá.

Pénzügyi helyett politikai döntés született, amelyet az unióra nemet mondó győztes népszavazás bosszúja fűtött. Elúszott nemcsak annak esélye, hogy elengedjenek némi tartozást, de az átütemezés sem került be a végső, négyoldalas dokumentumba. Az eurózóna követeléseinek semmi köze a gazdasághoz, a növekedés ösztönzéséhez. Ez pusztán egy új versailles-i szerződés – állította párhuzamba az első világháborút lezáró békepaktumot Görögország jelenlegi kiszolgáltatott helyzetével Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter. A vesztest lehetetlen helyzetbe hozta, amit a miniszterelnök is tud. Az 1967-es katonai puccsot tankokkal hajtották végre, míg a mostanit bankokkal – mondta. Szerinte Wolfgang Schäuble ki akarja hajítani Görögországot az eurózónából, ezzel statuálva példát Franciaország és Olaszország megfélemlítésére. A német pénzügyőr „ideálja” egy olyan eurózóna, amely nem más, mint fiskális eszközökkel fenntartott hűbéri rendszer. Ebben nincs helye a demokráciának és a nemzeti szuverenitásnak.

A harmadik mentőcsomagról a görög parlament lapzártánk után, szerdán szavazott. Bár a kormányzó Sziriza radikális szárnya már jó előre közölte, elfogadhatatlan számára az egyezség, a többi parlamenti párt azonban biztosította támogatásáról Cipraszt, így valószínűleg elfogadják a megalázó paktumot (a görög parlament elfogadta a csomagot, ezek után az euróövezeti pénzügyminiszterek is rábólintottak - a szerk.).

Arról, hogy ezek után mi is történik a görög fővárosban, hogyan élik meg a válságot, jövő héten már személyes tapasztalatok és élmények alapján számolunk be.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek