Halálos forróság

Nézzük először is, miből adódik a hivatal jósolta szám. Az áldozatok többsége a légszennyezettség miatt veszti majd az életét. S nem is elsősorban a városokban megülő, többnyire a járművek által kibocsátott szenny – bár a nyári szmog is gyilkos lehet –, hanem az erdőtüzek füstje miatt. Az erdőtüzek ma már mindennaposak Amerikában. Ennek oka az időjárás szélsőségessé válása, a mind gyakoribb szárazság és az ebből következő tüzek, melyeket nem tudnak majd kellő hatékonysággal kezelni. Az igazán nagy gondot egyébként nem is az észak-, hanem a délamerikai tüzek okozhatják. Ha ugyanis az Amazonas mentén ma még mindennapos trópusi esők a klímaváltozás miatt megritkulnak, akkor a Föld tüdejének számító ottani erdők nem csupán száradnak, de gyúlékonnyá is válnak, füsttel borítva be a légkört – hasonlóan egy-egy nagyobb vulkán kitöréséhez, ami képes az egész Földön éghajlatváltozást előidézni. De honnan adódik a további, több tízezer áldozat? A legveszélyeztetettebbek a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. Akik nem tudnak enyhet adó helyre húzódni, azoknak a meleg felboríthatja a keringését, ami végzetessé válhat. Ugyanígy veszélyeztetettek az idősek is, akiknek a hőháztartása – a gyerekekéhez hasonlóan – labilisabb, mint az egészséges felnőtteké. További veszélyt jelent rájuk, hogy a meleg miatt több folyadékot kellene magukhoz venniük, ám erről egész egyszerűen elfelejtkeznek.

Hőhullámok mindig is voltak, így az embernek módja nyílt megfigyelni a halálozási arány emelkedését. A felmelegedéssel a hőségnapok egyre gyakoribbak – ebből következően a halálozások is mind sűrűbbek. Különösen megfigyelhető ez a városok nyomornegyedeiben, ahol nincs mód klimatizált helyiségbe menekülni, fertőzésmentes vízbe csobbanni – viszont a gyenge infrastruktúra miatt gyorsan szaporodnak a kórokozók fertőzést, majd a nem kellően erős szervezetű emberek halálát okozva. Ezekben a hetekben erről érkeznek hírek Pakisztánból, ahol extrém, 45 fokos hőség tombol.

A legveszélyesebb azonban a hirtelen hőingadozás. Az emberi szervezet ugyanis képes alkalmazkodni a hőmérséklet emelkedéséhez – de csak úgy 3–12 napon belül. Megfigyelték, hogy a 10 fokos napi átlaghőmérséklet- emelkedés az idősebb korosztályban a halálozási arány 14 százalékos növekedését okozza. A klímaváltozás hat az állat- és a növényvilágra is. Afrikában a malária terjedése adhat okot aggodalomra. A felmelegedés kedvez a kórt terjesztő szúnyogoknak, különösen a fekete kontinensen – de nem mentesül tőlük Európa, benne Magyarország sem. A felmelegedés miatt sok olyan élőlény is jól érzi majd magát nálunk, melyek korábban hűvösnek tartották az európai éghajlatot. Ahhoz például, hogy a tigrisszúnyog kontinensünk lakója legyen, mindössze két Celsius-fokos emelkedésre van szükség. E trópusi fenevad pedig nem csak a vért szívja, de „cserébe” betegséget is terjeszt: felelős például a dengue- és a Chikungunya-lázért, amely a Balkán felől közelít hazánkhoz.

A klímaváltozás természeti katasztrófákat is okoz, melyek szintén emberéleteket követelhetnek. Ezek közül az egyik leggyakoribb a felhőszakadások miatti villámáradás, ami elől nem mindenki tud kellő sebességgel elmenekülni – különösen, ha álmában lepi meg.

Az eddig vázolt közvetlen halálokok azonban eltörpülnek a klímaváltozás közvetett negatív hatásai mellett, melyek elsősorban a Föld egy részének élhetetlenné válása miatt következnek be. Illetve írhatom mindezt jelen időben is: Barack Obama amerikai elnök májusban a parti őrség kadétjainak avatásakor olyan konfliktusokat is a klímaváltozás rovására írt, mint például a Boko Haram iszlamista szektás mozgalom által vezetett nigériai terrorcsoport térnyerése. Ennek előzménye a rendkívüli szárazság – akárcsak Szíriában –, ami gyenge terméshez, az élelmiszerárak emelkedéséhez, majd polgárháborúhoz, végső soron a menekültáradathoz vezetett.

Mindez azonban csak a kezdet. A déli és az északi pólus jégsapkái, továbbá a gleccserek évmilliók óta őrzik a Föld édesvízkészletének döntő részét. Ám a klímaváltozás az elolvadásukhoz vezet – ez azért még századokig is eltarthat –, ami pedig megemeli az óceánok vízszintjét. Mivel a jégsapkák és a gleccserek mennyisége – hasonlóan az óceánok felszínének méretéhez – ismert, így „csupán” matematikai feladat kiszámítani a vízszintemelkedés mértékét, ami egyébként nem mindenütt egyforma. Mielőtt azonban még bárki is pánikkeltéssel vádolna, sietek leírni, hogy a klímaváltozás visszafordíthatatlansága – és a következményeként majdan elkönyvelhető halálesetek száma – körüli vita még nem zárult le a kutatók között. A negatív forgatókönyvben hívők szerint már nincs mit tenni – mások viszont még nem zárják ki mérsékelhetősége, netalán megállíthatósága esélyét.

Egy bizonyos: az év végére tervezett párizsi klímacsúcs döntő jelentőségű lesz az emberiség történelmében. Stílusosan szólva: életmentő lehet.