Hát igaz, amit sokan csak gyanítottak? Két legyet egy csapásra

Több szempontból is diplomáciai győzelmet jelentett Ankara számára az a megállapodás, mely az Egyesült Államok és Törökország között jött létre e hét elején, néhány nappal azután, hogy háborús helyzet alakult ki a török–szír határ közelében. Ankarának sokéves vágya teljesült: 800 km hosszú biztonsági zónát alakíthat ki déli határvidékén. Ennek az övezetnek a kiépítése volt a feltétele Erdogan államfő részéről annak, hogy Törökország nagyobb részt vállaljon a szövetséges NATO oldalán az Iszlám Állam (IÁ) elleni harcban. A Szíria Törökországgal közös északi határán felállítandó biztonsági zónából ugyanis az IÁ harcosainak kiszorítása lett volna az eredeti cél. Törökország múlt pénteken meg is indította az első támadást az Iszlám Államhoz köthető szíriai célpontok ellen. A török rendőrség egy razzia során több mint 300 embert tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a terrorszervezet tagjai. De az elmúlt néhány napban a törökök némileg szem elől tévesztették e vállalt kötelezettségüket, a fő mumus kivéreztetésénél fontosabb, ha úgy tetszik, ősibb ellenfelet találtak a kurdok személyében. Az Iszlám Állam elleni harc leple alatt Törökország meglehetősen leplezetlenül légitámadások sorozatát indította a Kurd Munkáspárt (PKK) hadállásai ellen Észak-Irakban, a kurd függetlenségi mozgalom szervezetének hátországában. A válaszra nem kellett sokat várni, a PKK már másnap felmondta a 2012 óta, Recep Tayyip Erdogan elnök által 30 év vérengzés és 40 000 halálos áldozattal járó háborúskodás végére átmenetileg pontot tevő tűzszünetet, és szombat este meggyilkoltatott két katonát. „Nem mondhatjuk, hogy a PKK jobb lenne, mint az IÁ, amely ellen harcol. Kettejük között nincs különbség, ezek terroristák, valamennyit el kell távolítani” – nyilatkozta a török külügyminiszter egy lisszaboni sajtótájékoztatón.

Mevlüt Çavoşoglu bírálta a június 7-i parlamenti választáson eddigi legjobb eredményét elérő, a szavazatok 13 százalékát elnyerő ellenzéki kurd Demokratikus Néppártot (DEHAP) is, amely szerinte fontos közvetítő lehetne, de ehelyett fegyverkezésre, tüntetésre, a közrend megsértésére szólítja fel a kurd állampolgárokat.