Rámenős zaklató

Töretlen fennmaradása kiváló képességeinek köszönhető. A 6-8 milliméter hosszú kifejlett há zilégynek egy pár repülőszárnya van, a hátulsó pár kis rezgővé alakult, ezekkel zümmög s irányítja is a röptét a levegőben. (Rokona, a kis házilégy kisebb, gyakran együtt fordulnak elő.) Három pár ízelt lába végén karmot és tapadópárnákat visel, melyekkel még a legsimább felületen (az ablaküvegen is) biztonsággal mozog bármilyen irányban. A légy szeme önmagában is kisebb csoda: két nagy, összetett szemével és három, a fejtetőn lévő pontszemével hátrafelé is lát és kiválóan érzékeli a mozgást. Az ízek érzékelésére a lábain található rövid csápok szolgálnak. Táplálkozó szervét, azaz a szívókáját nyugalmi állapotban a feje alatt tartja, csak akkor ölti ki, ha táplálkozik. Ekkor a szívókáján át nyálat juttat az eleségre, amellyel a szilárd táplálékmorzsákat feloldja, ezt a szájnyílásáig fölszívja, onnan pedig a bélcsatornájába juttatja. Közben az emésztett tápanyag egy részét kiöklendezi, majd ismét fölnyalja. E gusztustalanság következményeként a trágyadombokról, bomló tetemekről, ürülékekről érkező légy könnyen beszennyezi az ember élelmiszereit, a táplálékmaradvány rátapad az állat testét fedő szőrre, és így betegségek terjesztőjévé válik. A listán olyan veszedelmek szerepelnek, mint a kolera, a vérhas, a tífusz, a sebfertőzések, a különböző gyomor- és bélbetegségek, háziállatainknál a tőgygyulladások. (A kórokozók persze a légypiszokkal is ürülnek.)

A házilégy szaporasága is rendkívüli. Egyetlen, mindössze néhány hétig élő nőstény kétezer petét is lerakhat, amelyekből – kedvező körülmények között – akár egy hét alatt is kifejlődhet az ivarérett, szárnyas rovar, amely párosodásra képes. Éghajlati viszonyaink között egy-egy légynemzedék két-három hét alatt alakul ki, s évente nyolc nemzedékkel számolhatunk. A zárt tartású sertéstelepeken egész évben képes fennmaradni, szaporodni, ezért ott különösen fontos a védekezés. De amellett, hogy betegségeket terjeszt, a rovar zaklat is. A legyektől űzött tehén tejtermelése visszaesik, a hízóállatoknál pedig csökken a fajlagos súlygyarapodás.