Sokoldalú gyógyítók

Hajdan természetes volt, hogy a gyógyítók más tudományokban is jeleskedtek: fizikában, történelemben, teológiában – ám e sokoldalúság ma már igen ritka. A híres meseíró unokája, Benedek István éppen 100 esztendeje született, s őt tartják az utolsó magyar polihisztorok egyikének. Örökölte nagyapja kiváló írói képességeit, és sokrétű kutatásai eredményeit – például az ösztönök és a bűnözés kapcsolatáról – tanulmányokban adta közre. Írt regényeket is: legizgalmasabb műve talán az Aranyketrec, melyben belülről mutatja be egy elmegyógyászati osztály életét. Elmeorvosként dolgozott, de tanított pszichológiát is. Ontotta a kultúrtörténeti műveket, izgatta, miképpen kezelték a betegeket az aztékok és a mayák, hogyan varázsoltak az inkák, milyen gyógynövényeket használtak a tibetiek. Nem volt szégyellős, kutatta a szifilisz európai históriáját. Érdekelte, miért volt búskomor jeles költőnk, Berzsenyi Dániel, milyen bántalmak gyötörték Deák Ferencet, akinek szívbaja miatt kellett lemondania a szivarról. Ady Endre szerelmeiről és házasságáról kötete jelent meg. Benedek professzor barátja s egyben kezelőorvosa volt Karinthy Frigyes fiának, az „ördöggörcs” gyötörte Gábornak. A humánus elmeorvos élete irodalmi módon zárult: a halál Velencében érte utol…

Lénárd Sándor orvos, költő, műfordító (1910–1972) nevét talán kevesebben ismerik, pedig fordulatos élete méltó rá. Már fiatalon zongorázott, jeleskedett a sportban és a nyelvtudásban. Később emigrált, s miközben Rómában orvosként dolgozott, könyvet írt az olasz konyháról. Később Brazíliában telepedett le, s egy ólombányában lett felcser. Szépen orgonált, s megnyert egy tévévetélkedőt, mely Bach műveiről szólt. A nyereményből vásárolt egy patikát, és visszavonult. Latinra fordította Milne művét, a Micimackót.

Az élet tiszteletében hitt Albert Schweitzer (1875–1965) Nobel-békedíjas orvos, teológus, orgonaművész (Egy élet Afrikáért címmel film készült munkásságáról). Előbb filozófiából, majd teológiából írt disszertációt, lelkészként szolgált. Csak harmincévesen kezdte meg orvosi tanulmányait, majd nyolc évre rá Afrikába indult. Kórházat alapított, ahol a súlyos kórban – például leprában – szenvedőket kezelte. Néha visszatért Európába, orgonakoncertet adott. „A magam és a többi gyarmati orvos tapasztalatából azt felelhetem, hogy egyetlen orvos – még akkor is, ha csak a legszerényebb eszközök állnak rendelkezésére – igen sokat jelenthet rengeteg embernek” – válaszolta a gáncsoskodóknak. Schweitzer és kollégái csak néhány szabályt szabtak kórházuk betegeinek: ne dézsmálják meg a misszió gyümölcsfáit és banánültetvényeit, hangoskodás nélkül segítsenek takarítani, önként jelenjenek meg a kötözésnél és injekciózásnál. De ha még ezeket sem tartották be a páciensek, azt is keresztényi jósággal tűrte a polihisztor, akit a bennszülöttek Fehér Varázslónak neveztek el.