Marha jó elmék - A teheneket se sértegessük

Értelmes kérődzők

Akkora marha vagy, hogy amikor a barátnőddel az állatkertbe mész, a kapuőr azt mondja neki: „Köszönjük, hogy visszahozta!” Nos, a csipkelődő bejegyzés a Facebookról származik, de a szerzője bizonyára nem ismeri még a legújabb kutatási eredményeket. E jámbor kérődzőkről ugyanis kiderült, hogy észjárásuk jóval fürgébb, mint azt korábban gondoltuk. Ausztrál kutatók hat tehenet tanítottak be arra, hogy egy hangot követve tájékozódjanak a labirintusban, aminek a végén ennivaló várta őket. Négyen hibátlanul teljesítették a feladatot, míg a másik kettő 75 százalékos eredményt produkált – tehát az egyes állatok között is akadnak „zsenik” és lassúbb felfogásúak. Milyen gyakorlati haszna lehet mindennek? A gazdák például megtaníthatják a jószágaikat, hogy hangjelzésre felsorakozzanak, ha elérkezett a fejés ideje, amivel rengeteg időt és energiát spórolhatnak meg.

Picasso nyomdokain

A delfineket sem véletlenül nevezik az értelem és az érzelem bajnokainak. E játékos cetek agya fogékonyság tekintetében hasonlít az emberéhez. Saját füttynyelvükön kommunikálnak egymással és a legintelligensebb emlősökéhez hasonló tudatossággal élnek: a kutatók élelmet keresgélő delfineket megfigyelve látták, hogy az állatok tengeri szivacsokat tépkedtek, és ezekkel bebugyolálták az orrukat, hogy elkerüljék a kövek felforgatása közbeni sérüléseket. S hogy művészlelkű egyedek is léteznek köztük, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Svájcban élő Chicasso példája, aki a festésben jeleskedik. A Picasso után elnevezett delfin színes „absztrakt” kompozíciókat készít. Trénere szerint élvezi az alkotást, másképp nem lehetne rávenni, hogy ecsetet ragadjon.

Az viszont máig rejtély, hogy vajon miért segítenek a delfinek a bajba jutott embereken. Márpedig ez nem mese, számos különös történet főszereplője állítja, hogy életét a ceteknek köszönheti, például Adam Walker nyílt vízi úszó: tavaly a Cook-szoros átúszása közben észrevette, hogy egy fehér cápa szegődött a nyomába. Legnagyobb csodálkozására hamarosan tíz delfinből álló csapat sietett a védelmére. Az állatok mindaddig a férfi mellett köröztek, míg a cápa el nem tűnt a színről.

Okos, mint egy óvodás

Tyúkeszű – mondjuk, ha valakinek kétségbe vonjuk az értelmi képességeit. A madarak ostobaságával kapcsolatos előítéletek oka, hogy elsősorban a házi szárnyasok viselkedését van módunk megfigyelni. Ezek az állatok azonban háziasítva élnek, az élelmüket készen kapják, ezért intelligenciájuk nem hasonlítható vadon élő rokonaikéhoz, például a varjakéhoz. Új-zélandi tudósok állítják, hogy e károgó szárnyasok olyan fejlett problémamegoldó képességgel rendelkeznek, mint az ötéves gyerek. Egy kísérlet során táplálékot rejtettek egy dobozba, egy másikba pedig botot, amellyel ki lehetett piszkálni az elsőből az eledelt. A madár először egy, a dobozokon kívül elhelyezett bottal a rácshoz húzta a dobozba zárt botot, kivette a csőrével, majd azzal kipiszkálta az élelmet. Ez a mutatvány már a csimpánzokéhoz hasonló eszközhasználati képességről árulkodik. Annak pedig már sokan lehettünk szemtanúi, amint az élelmes madár a fáról az úttestre ejti diót, hogy az arra haladó autók kerekei feltörjék számára a héját.

Szentként tisztelik

A patkányok rossz hírük ellenére remek emlékezőtehetséggel és kommunikációs képességgel megáldott állatok. Amikor egy számukra ismeretlen helyre jutnak be, megjegyzik a helyiség alaprajzát, miként azt is, hogy mennyi ideig tart az út az egyik ponttól a másikig. Az emlékképeket visszafelé is képesek lejátszani magukban. Szimatolásban szinte verhetetlenek: egy kísérletben 300 tuberkulózisos nyálmintát azonosítottak, míg a laboránsnak 20 minta vizsgálatára ráment a napi munkaideje. Bár az okos és ragaszkodó patkányokat egyre többen tartják házi kedvencként is, az indiai Karni Mata templomába lépve sokan elborzadnának: több mint 20 ezer patkány lepi el az épületet, s ezeket a hívők szentként tisztelik. A szerzetesek, a templom gondnoka, sőt még a szakács is azért dolgoznak, hogy a rágcsálóknak a lehető legjobb életkörülményeket biztosítsák.

Nyolckarú agytröszt

Arisztotelész, a görög filozófus a legostobább állatként jellemezte a polipot, ám nagyot tévedett. E puhatestűek ugyanis értelmes lények. Könnyedén megtalálják a kiutat a labirintusokból, pillanatok alatt felnyitják a tégelyek fedelét, és képesek arra is, hogy más fajokat utánozzanak. Az oberhauseni állatkert jóstehetséggel megáldott polipja a bizonyíték arra, hogy játszani is tudnak: Paul a dél-afrikai futball-világbajnokság alatt lett híressé, amikor sorozatban nyolc meccs eredményére tippelt helyesen. Hogy csinálta? A gondozók országzászlókkal megjelölt dobozokba tálalták az eledelét, Paul pedig abból fogyasztotta el a napi betevőjét, amely ország csapatának győzelmét várta. A jóspolipot Carballino hispán város a díszpolgárává avatta, így köszönve meg neki, hogy helyesen tippelt a vb-döntő eredményére – Spanyolország győzelmére.