Ágyúszóra érkeznek
Mint kártékony madár él a köztudatban a seregély, a szőlősgazdák pedig egyenesen ellenségként tekintenek rá (különösen azok, akiknek a birtokán a madarak intézik el a szüretet). Pedig – Herman Ottót idézve – „Évi munkája ezerszer többet ér, mint amennyi kárt okozhat arasznyi időben”. Való igaz, hogy a seregély táplálékának mindössze 5-6 százalékát teszi ki a gyümölcs, máskülönben hasznos rovarpusztító, főleg a lucernakárosító barkók irtásában jeleskedik. De hát ez sovány vigasz a károsult szőlősgazdának.
Kép: tokaj borvidék nagy kopasz hegy tájegység szőlő bor madár seregély 2013 10 09 Fotó: Kállai Márton
A seregély februárban érkezik hozzánk és novemberben indul útnak telelőhelyére. Tavasszal a hím olyan díszes nászruhát ölt (fehér pöttyös fekete tolla ekkor zöldes-bíboros, ércfényű árnyalatban tündököl), hogy az avatatlan szemlélő valami ismeretlen trópusi madárnak nézné. Az egymásra talált seregélypár fészkét a fák odvába, épületek üregeibe rakja, oda érkezik az 5-7 halványkék tojás. S noha rendesen csak egy fészekaljat nevel, a sok kicsi sokra megy, mert hazánkban akár egymillió pár is költhet. Ez a szám azután az ősszel északról érkezőkkel elérheti a 6-8 milliót is, s ilyenkor (a szőlőérés idején) óriási felhőkbe verődve járják a határt.
Hazánkban a seregély nem védett, de gyérítése csak szigorú szabályok között végezhető. Ha a gazdák leszerződnek egy vadásztársasággal, akkor a mezőőrök lőhetik. De csak igen korlátozott számban, és a kilőtt madarakról jelentést kell tenni a hatóságnak.
S mivel ilyenformán a kilövés nem bizonyul hatékony megoldásnak, a szőlősgazdák nem is nagyon élnek vele. Régi módszer a hanggal (kereplővel) való riasztás, melynek mai, korszerű változata a propán-bután gázzal működő ágyú.
A nagy dörrenésre általában megriadnak és felszállnak a szőlősorokból, ám egy idő után rájönnek, hogy ebből semmi bajuk nem származik. Úgyannyira, hogy a vérükké válik: ahol dörög az ágyú, ott valószínűleg sok a táplálék, nosza, repüljünk oda! Így csak egyetlen hatásos eszköz marad a termesztők kezében a madarak ellen: a szőlősorok Raschelhálóval való fedése. De ez csak a kisebb kertekben járható út, nagyobb területek hálózása megfizethetetlen.
