Párhuzamos tejutak

2015. SZEPTEMBER 10., Bicske
– Naponta félmillió a veszteségünk, holott ez egy korszerű tehenészet, saját feldolgozóval, értékesítéssel. Előbb a kormány, most Brüsszel tesz be nekünk. De mi leszünk az utolsók, akik leölik a jószágot! – ad választ fel sem tett kérdéseinkre Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, míg ajtajától irodai asztaláig kísér.

Van mondandója bőven, de ugorjunk vissza az időben néhány napot!

SZEPTEMBER 7., Brüsszel
Az érkezők kezébe már a vonatállomáson és a reptéren egyenpólókat, sapkákat és táblákat nyomnak a szervezők. Tizenötezer mérges ember, 28 ország kétségbeesett tejtermelőit képviselő tüntető vonul Brüsszelben. Rendőrkordon fogadja őket, szalmabálák, traktorkerekek égnek.

SZEPTEMBER 10., Bicske
– Nagy demonstráció volt. El kell kerülni, hogy a legutóbbi, három évig elhúzódó válság megismétlődjön. Baj van, de talán nem mélyül tovább a krízis – bizakodik Hegedűs Imre, aki kint volt Brüsszelben. A hazai Tej Terméktanács elnökségének tagja, a honi tejdemonstrációt is ő szervezi.

SZEPTEMBER 7., Brüsszel
A tüntetés estéjén döntött az EU Bizottsága: 500 millió eurós csomagot vet be a tejválság leküzdésére. Hogy ez mennyit ér, arról később szólunk – előbb nézzük, mi okozta a bajt! Az EU 2015. április 1-jétől eltörölte a tejkvótát, minden ország szabadon termel. A 2009 és 2012 közötti válságot is ez okozta, bár akkor csak 3–5 százalékkal lehetett túllépni a limitet. És akkor nem volt orosz embargó, amely önmagában túltermelést okoz Európában.

SZEPTEMBER 10., Bicske
– Magyarországon 1,6 milliárd liter tejet állítunk elő, s ugyanennyi fogy el. Csakhogy 600 millió liternyit importálunk is, míg tartálykocsikban 500 millió liter folyótejet exportálunk, 100 milliónyi tejterméket viszünk ki. Az importból 100 millió lenne indokolt, speciális cikk, ami itthon nincs. A többi felesleges: 250 millió liter UHT-tej jön be, és 250 millió liter tejnek megfelelő, „trappistának” látszó termék. Én fitymálhatom ezeket, mert magam és a cégünk is készít igazi sajtot – indokol vendéglátónk, aki szerint az import többségét adócsalók értékesítik a boltoknak. Minden munkanapon egymillió liter dobozos tej jön be 40 kamionban és további ötben a sajt. Ezeket kellene elkapni, de nem megy. Az „adócsaló” tejnek 20–40, a sajtnak 300–400 forint árelőnye van a magyarhoz képest.

– Nem mi vagyunk drágák? – vetem közbe.

– Olcsóbban termelünk mindegyiknél. Az EU legfrissebb, májusi adatai szerint a szlovák, a lengyel tej felvásárlási átlagára 85-86 forint literenként, a német 91, az osztrák 101 forint. A magyar 78 forint volt. Hogy lehet a 8 forinttal drágább szlovák és lengyel tejből olyan dobozos tejet csinálni, ami ideszállítva, 18 százalékos áfával is olcsóbb 30–40 forinttal, mint az olcsóbb magyar alapanyagból készült? A sajtoknál is ez van! – szögezte le Hegedűs, aki áfamaffiát emleget.

– Nem fél, hogy elteszik az útból?!

– A szakma tudja ezt, de a NAV és a Nébih nem találja őket. Pedig levezettem nekik is a rendszer működését. Egy kamu cég kell, a többi legális szereplő. Így a szlovák tejipari cég is, amelyik UHT-tejet készít. Ezt áfamentesen importálja X cég, eladja a tejet itthon egy B cégnek. Ez eladja Y cégnek 18 százalékos áfával terhelve, amely aztán a nagyláncoknak értékesít, legálisan. A B cég nem fizeti be az áfát, alapításához kell egy hajléktalan, aki 50–100 ezer forintért aláír mindent. A be nem fizetett 18 százalékon osztozik az X, Y cég. Néhány hónap után új társaságot alapítanak, a régit megszüntetik. Egyszerű ez, nem kell átláthatatlan céghálókban gondolkodni! És abban sem, hogy a bolthálózat nem tudja, milyen tejet vesz meg és kínál! Le lehet vezetni, hogy a nálunk 125 forintért árult szlovák dobozos tejért szlovák oldalon nem lehetne többet fizetni 40–45 forintnyi nyerstejárnál, a szlovák paraszt viszont 85 forintért adja a tejét. Világos az összefüggés. Egy adócsalásra szakosodott maffiával versenyzünk, esélytelenül...

– A magyar kormány intézkedéseivel mi van?!

– A kormány nem áll a helyzet magaslatán. Ugyan az alapprobléma az áfa, az orosz embargó és az uniós tejkvóta megszűnése miatt mi, magyarok még egy púpot kaptunk. Kormányunk a nagyüzemektől elvette az 1200 hektárnál nagyobb területekre járó uniós támogatást. Mondták, hogy visszakapja, aki állatot tart, de nincs így. Mi 2100 hektárt művelünk, ebből 1500–1800 hektár szolgálja a 2200-as marhaállományt. A tejtermelés 80–90 százalékát az ilyen nagyüzemek adják Magyarországon. Nos, a földalapú támogatás megvonását – mi 192 millió helyett 100 milliót kapunk – nem kompenzálja a beígért támogatás, mert csak 50 millióval kapunk többet a tejtermelés okán; tehát tavalyhoz képest most 40–50 millió forinttal kevesebb dotáció mellett kell gazdálkodnunk. Ezt tetézi a tej árának bedőlése, napi félmillió forint veszteséget okozva. Literenként 103 forintból állítunk elő tejet, ehhez képest 74 forint az átvételi ár, és ehhez kapunk 18 forint támogatást. A különbség 9 forint nettó ráfizetés literenként.

SZEPTEMBER 7., Brüsszel
Még lángolnak, fekete füstöt okádnak Brüsszelben a
traktorgumik, amikor kiderül, hogy az uniós segélyből
a magyar tejtermelők részesedése nagyjából egy forint
literenként.

SZEPTEMBER 10., Etyek, Ödön-major
Gyönyörű dombok, völgyek. A Bicskei Mezőgazdasági Zrt. földjei Etyeken és Bicske környékén találhatók. Előttünk frissen kaszált lucernás, rajta vagy száz kócsag. Mögöttünk évi 25 ezer tonna trágya tárolására alkalmas, fél focipályányi betonteknő. Két méter mély, de most tele van. A szag – mondjuk úgy – kemény. Házigazdánk megszokhatta, inkább a madarakról mesél.

– Egyszer figyeltem egyet: egy óra alatt 16 pockot kapott el, hatékonyabb, mint egy ölyv! Egyébként földjeink terméke látható körülöttünk. 15 ezer tonna erjesztett szálas takarmány, szilázs, szenázs, azaz siló, 4–5 ezer tonna széna, szalma, magtárnyi abrak. Ebből lesz a végén évente 10 millió liter tej, 25 ezer tonna trágya, ami megy ki a földekre, 800 hízóborjú, selejt tehén és vemhes üsző.

Utóbbiak vesznek körül minket, marjuk a vállunkig ér. Betértünk a legelő karámjának „marhásabb” oldalára. Fekete-fehér, bizalmas és hatalmas Holstein-fríz állatok ezek, rövidesen ellenek.

– Kezes mind, nem kell félni!

S valóban, mintha finom falatot osztogatnánk, egy kis simogatásra éhesen bökdösnek fejükkel, nyaldosnak érdes nyelvükkel. S közben nagyokat puffog valami a hátuk mögött, Hegedűs Imre legnagyobb örömére. Egészséges tehénlepények, koncentrikus körökben lapulnak el a földön. Egészséges a marha, rendesen emészt, nincs hasmenése. Minden adott a nagy tejhozamhoz, az egészséges borjú elléséhez. Elhullás csupán évi 15–25 darab.

Arrébb óriási ventilátorok, párakapu, kefés oldal- és hátvakaró, vastagon szalmázott tehénállások. Legalább százméteres istállóban vagyunk. Két ilyen épületben él 900 termelő tehén. A többi állat külön, másik istállókban. Zöldre mázolt épületek, rendezett gyep, rózsák, díszfák, sövénysorok. Embert keveset látni, de a társaság 130 főnek ad megélhetést.

– Egy dolgozónknak 16,6 hektár termeli ki a jövedelmét. Bicske környékén hat-hét családi gazdálkodó 150–400 hektárt művel, általában másodmagával. Csak növényt termesztenek, 200 hektár termel egy főnek. No, ezt a különbséget kellene figyelembe venni, és egy igazságos föld- és birtokszerkezeti törvénycsomagot létrehozni – szögezi le házigazdánk, aki szerint jó lenne már kezdeni a kampányt. A magyar termelők összedobtak 400 milliót, s ebből indul egy fogyasztást ösztönző reklám, mert jó lenne, ha a fogyasztó magyar tejet, sajtot venne. – Ehhez ki kellene nyitni a tejüzemeket is, mint mi tesszük!

SZEPTEMBER 10. Etyek, Pincesor, Újhegyi utca:
– Itt délutánonként 270 liter tejből magam készítek egy 27 kilós sajtot. Ha a vendég akarja, akár vajat is köpülhet, sajtot préselhet, füstölhet, vagy megnézheti a tehenészetet. Mintaboltunkban saját tejterméket árulunk. Jól megy az itteni borokhoz a sajt – tudjuk meg már egy gyönyörű kis házban, ahol minden tégla, fa, vörösréz. – Ez a hazai Sajtúthálózat egyik állomása. Itt átalakulok sajtmesterré.

2014. SZEPTEMBER 22., Rétszilas, Hadnagypuszta 
– 2001 óta a családé e régi téesztehenészet, 350 marhánk van, ebből 130 Holstein-fríz tehenet fejünk. A váci Naszálytej viszi el, és elég jó pénzt fizet, rendesen. Reméljük, jövőre sem lesz probléma – reménykedett Forster Józsefné Juliska.

Vendéglátóink – ahogy szinte az egész szakma –inkább csak sejtettek valamit a nehezebb jövőről, amikor éppen egy éve nyilatkoztak a Szabad Földnek. Most megtapasztalják.

2015. SZEPTEMBER 10., Rétszilas, Hadnagypuszta
– Tartalékaink elfogytak, a tejár az állami támogatással együtt sem fedezi a kiadásokat. Jó, hogy nem fogtunk beruházásokba, csak a traktor havi 150 ezres részlete az extra teher. Nem költöttünk terepjárókra meg nagy házakra, fiaim nagy bánatára – fogad minket Juliska, és a fiához irányít.

– Jó lenne a silótárolókat lefedni, újrabetonozni, de ez 50 millióba kerül – szusszan nagyot ifjabb Forster József, miközben a gabonadaráló elkopott élét próbálja lecserélni. Hiányzik a 19-es kulcs! Harmincéves Simson motorra pattan, elhajt, majd percek múlva egy sebtében összehegesztett szerszámmal tér vissza. Kínlódunk még egy ideig, mire sikerül a csavarlazítás.

– Lassan már etetnem kéne, egy családi vállalkozásban sok az egy emberre jutó feladat. Idősebb Forster József, az édesapa és nagyapa a háztáji baromfikkal foglalkozik. A két fiú közül József a teheneket, üszőket, bikákat gondozza. Zoltán a család saját és bérelt földjeit műveli, ő felel a növénytermesztésért. Juliska a lányával és serdülőkorban lévő unokájával a fejőházban fej napi 3000 litert. Ennyit visz el a tejtermelői csoporton – Fehérvártej Kft. – keresztül Vácra a Naszálytej.

– Minden hónap 25-én megjön a pénz. Egyre kevesebb, de legalább nem késnek vele – tudjuk meg Juliskától, a gazdaság „motorjától”. Szerencsére nincs behajthatatlan követelésük. – Ettől függ négy család és két alkalmazottunk élete. A pénzhiány megköti a kezünket. Sokat kellene fejleszteni, legalább százmillióba kerülne, de adósságba nem keveredünk. Pályázunk, ha nyerünk, haladunk előre.

– S mi lesz tíz év múlva?

– Elképzelhető, hogy néhány unokánk is itt dolgozik majd, ahogy a lányunk és a két fiunk is ezt teszi – kapjuk a választ Juliskától. – Volt már jobb, volt már sokkal nehezebb. Nem panaszkodom, negyven éve mindennap dolgozunk. Ezt vállaltuk. Ha robotolunk is, de legalább azt csináljuk, amit szeretünk. Szabadon.

O. HORVÁTH GYÖRGY
RIPORTJA

ÜVEGES ZSOLT
FELVÉTELEI