Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Európa országainak határán hamarosan több lesz a kerítés és a fal, mint a hidegháború éveiben. A menekültválság és az elhúzódó orosz–ukrán konfliktus hatására egyre több ország zárja határait, főleg a Földközi-tenger partvidékein és a vízummentességgel járó schengeni övezet szélén elterülő Kelet-Európában. Az utolsó fizikai akadályt épp nálunk fejezték be a szerb határon szeptember 15-én. Ez a módszer nem egyedülálló Európában, Spanyolország az 1990-es évek közepén kényszerült hasonló lépésre a marokkói enklávéinak, Ceutának és Melillának a védelme érdekében.
2012-ben Görögország és Bulgária emelt szögesdrótot a Törökországgal határos területére. Az elmúlt hetekben a közösségi médiában terjedt el a hír, Románia is hasonló módon gondoskodna országa biztonságáról. Ukrajna már megkezdte Oroszországgal határos területeinek zárását, és több balti állam is bejelentette, követik Kijev példáját.
A berlini fal leomlása óta világszerte 40 ország emelt kerítést 64 szomszédjával szemben. E hatalmas szám tekinthető a bizalmatlanság és a feszültség fokmérőjének is. Több mint 30-at 2001. szeptember 11. után emeltek, 15 határzárat pedig az idén csúcsot döntő menekültáradattal szemben. Év végére Izrael teljesen körülzárja magát. A helyzet az amerikai kontinensen sem barátibb.
2013-ban Brazília jelentette be, hogy 15 000 km-es határára drónokkal (robotrepülőkkel) ellenőrzött virtuális falat emel. Ennek kiépítése idén kezdődött a Parguayjal és Bolíviával szomszédos területeken, a csempészek feltartóztatására. Mára a legtöbb ország számára az árkokkal és ütközőzónákkal kombinált szögesdrót és elektromos kerítés maradt az egyetlen realitás. De próbáljuk látni a dolog jó oldalát: egy betonkerítés még mindig jobb, mint a hidegháborús évek gyakorlata, amikor a határsértőket gondolkodás nélkül lelőtték.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu