A szálak egyre kuszábbak - Mindenki ellenség

Két nappal Vlagyimir Putyin ENSZ-­közgyűlésen tartott beszéde után – amelyben a szír elnök, Bassár el-Aszad támogatására szólította fel a kormányok képviselőit – a moszkvai törvényhozás múlt szerdán megszavazta a szíriai légi beavatkozást. Néhány órával később már orosz bombázók hasítottak a szíriai légtérben. A beavatkozás korántsem nevezhető nem várt fordulatnak, az elmúlt hetekben Oroszország jelentősen megerősítette szíriai jelenlétét, illetve növelte az Aszad-­rezsimnek juttatott támogatásait.

Míg a moszkvai retorika szerint a légitámadások kizárólag az Iszlám Állam ellen irányulnak, a gyakorlat
ban a jórészt az ellenzéki erők, illetve a Nuszra Front által ellenőrzött Idlib és Homsz tartományokban hajtott végre támadásokat az orosz légierő. A brit hírszerzés információi szerint az orosz légierő gépei 20 támadásból 19-­szer nem a dzsihádisták állásait támadták. A minisztériumnak bizonyítékai vannak arra is, hogy az orosz légierő vezérlés nélküli robbanóeszközöket dob civilek lakta területekre, valamint a Bassár el­-Aszad elnök rezsimje ellen harcoló, a nyugati koalíció által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg egységeire.

Az orosz jelenlét sérti a helyi ellenzéki csoportok érdekeit is. Több mint negyvenen, köztük az egyik legjelentősebb iszlamista szervezet, az Ahrar al­-Sham egy Irán- és Oroszország­-ellenes koalíció létrehozatalára sürgeti a regionális hatalmakat. Számos lázadó csoport Oroszország szíriai tevékenységére reagálva az elmúlt hetekben további, hatékonyabb fegyvereket kért főbb arab támogatóitól.

Az orosz fellépés kedvezőtlenül befolyásolja a menekültválságot is. Moszkva hadba szállása nyomán jóval nehezebbé vált a szíriai repüléstilalmi övezetek, illetve a menekültek számára kialakítandó biztonsági zónák nyugati terveinek megvalósítása. Az orosz légicsapások egyelőre arra utalnak, hogy a közeledés Moszkva és Washington között tovább várat magára, így az ukrajnai rendezés sem válik Putyin számára könnyebbé.