Fogyatkozó Somogy
A SOMOGYI TELEPÜLÉSEK 92 százalékában, ráadásul több mint a felükben tíz százalékkal is többel csökkent a népesség az elmúlt tíz évben, tudtuk meg egy friss kimutatásból.
Nincs munkahely, rossz a közlekedés, hiányzik az óvoda, az iskola, és nem egy helyen még a bolt is. A falvak elnéptelenedésének okaiként általában efféle magyarázattal találkozunk. De vajon mi az oka annak, hogy városaink egy része is elnéptelenedik? A legkedvezőtlenebb helyzetbe a valamivel több mint 5 ezer lelkes Csurgó került. A határ menti város az elmúlt tíz évben minden nyolcadik lakóját elveszítette.
A fogyás legfőbb oka a munkahelyek hiánya, tudtuk meg Füstös János polgármestertől. Ez az irányultság ugyan javul, mert amíg öt évvel ezelőtt a munkaképes korúak egynegyede nem talált állást, addig mára 15 százalékra csökkent az állástalanok száma. Ez elsősorban a közmunkának és két munkáltató megtelepedésének köszönhető. Azok a szerencsések, akik el tudtak helyezkedni, általában alacsony bérért dolgoznak.
A mezőgazdaságnak csekély a népességmegtartó ereje a városban, ugyanis a megtermelt javakat feldolgozatlanul szállítják el. Nagy lehetőséget lát a polgármester az idegenforgalomban, amely az egyébként csodaszép természeti környezetre és a város kulturális hagyományaira támaszkodhatna. A város megközelíthetősége az M7-es autópálya közelsége – 25 kilométer – által javult.
Csurgó az alacsony lélekszámához képest két középiskolával is rendelkezik, ám – bármennyire ellentmondásosnak hangzik is – ezek is hozzájárulnak a népesség fogyásához. A jó képességű gyerekek ugyanis továbbtanulnak, és a legritkább esetben települnek vissza a városba.
Ráadásul a csurgói fiatalok egy része Nyugat-Európában keres magának megélhetést. Ez persze nem csupán erre a városra jellemző, ám a statisztikákban itt sem mutatkozik meg.
