Ha beérik a gyümölcs

Egyike a kivételeknek a bor: a jól felépített márka a származási helyétől jó messzire is utazhat. Mi, magyarok büszkék vagyunk szőlőinkre, történelmi termővidékeinkre, nemes borainkra. Tény, hogy a szőlő a leginkább elterjedt gyümölcsfajtánk: tavaly a gazdák 70 ezer hektáron hódoltak a szőlőtermesztés szenvedélyének, míg az összes többi hazai gyümölcsöt 92 ezer hektáron termelték. De ez a volumen sem versenyezhet az unió három legjobb adottságú országával: Spanyolországban 950 ezer, Franciaországban 750 ezer, Olaszországban pedig 680 ezer hektárnyi szőlőültetvényen gazdálkodnak. Régiós versenytársaink közül Románia (175 ezer) és Görögország (110 ezer hektár) megelőz minket. Az előző szezonban 406 ezer tonna szőlőt és csaknem 2,7 millió hektoliter bort állítottak elő Magyarországon.

Persze akadtak jóval sikeresebb éveink is: 2001-ben és 2004-ben bőven 5 millió hektoliter feletti mennyiség került a hordókba. Bár még sokszor hallani, hogy borivó nemzet vagyunk, ez már régen nincs így: az egy főre jutó borfogyasztás évtizedek óta csökken, tavaly kevesebb, mint 5 liter volt az átlagosan elfogyasztott mennyiség. Így a hazai bortermelés még a gyengébb években is bőven meghaladja a belföldi igényeket, s évről évre meg kell küzdeni a versenytársak boraival is. A bormarketing nem csupán a borászok közötti versengést jelenti: kormányok küzdenek egymással, hogy híres boraik ismertségét minél szélesebb körben terjesztve országaik termelőit kedvezőbb helyzetbe hozzák. Egy-egy nemzetközi konferencia, uniós csúcstalálkozó, más kiemelt protokollesemény ideális alkalmat szolgáltat az adott tájegység legfinomabb italainak megismertetésére. A világon 280 millió hektoliternyi bort állítanak elő évente, ebből 170 milliót az EU-ban.

Sanyarúbb sorsot él második legfontosabb gyümölcsünk, az alma: nem csupán a rivális termesztő országok, de a gyümölcsfogyasztási szokások változása is hátrányosan érinti. Mióta kinyílt a világ, az egzotikus vidékekről érkező versenytársak egyre inkább bekéredzkednek a családok konyhaasztalára, s a tálon mind kisebb helyen bújik meg e rég megszokott ismerős. Magyarországon 37 ezer hektáron folyik almatermelés, tavaly 780 ezer tonna termett. Az EU almatermelő nagyhatalma Lengyelország a maga 3,2 millió tonnás évi termésével. Az orosz embargó miatt ez a hatalmas volumen kiszorult korábbi felvevőhelyéről, és a jelentősebb almatermelő államok (Olaszország és Törökország 2,5 millió, Franciaország 1,9 millió, Görögország 1,5 millió, Németország 1,1 millió tonna) piacára igyekszik betörni, a gyengébb minőséget nyomott árával ellensúlyozva. Az alkalmi kampányoktól eltekintve bosszantó, hogy az árcsökkenés a hazai fogyasztókhoz alig jut el, pedig sokan vásárolnák nagyobb mennyiségben is a hazai almát, ha az ára nem a déligyümölcsökével vetekedne.

A körtét csak tized akkora területen termesztik, mint az almát, tavaly csupán 19 ezer (2013-ban még 28 ezer) tonna termett itthon. Európán belül Németalföldön óriási a körte kultusza, ahol népszerűbb az almánál is. A múlt évben Belgium 374 ezer, Hollandia 349 ezer tonna körtét állított elő. Mellettük Olaszország (700 ezer) és Spanyolország (430 ezer) emelkedik ki a termelők sorából. Sajnos itthoni alacsony népszerűségét jól szemlélteti, hogy a szomszédos Ausztriában is több mint kétszer többet (tavaly 51 ezer, 2013-ban 54 ezer tonnát) termeltek.

Kedvelt gyümölcsünk még a meggy (15 ezer hektár – 70 ezer tonna), a szilva (9 ezer hektár – 48 ezer tonna), az őszibarack (6,3 ezer hektár – 44 ezer tonna), a kajszi (5 ezer hektár – 21 ezer tonna) és a a cseresznye (2,7 ezer hektár – 10 ezer tonna).

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa 
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]