Rövidebb hét, sűrű program: terítéken földek és adók

A programot már előre tudni lehetett, Lázár János múlt héten jelentette be, mivel fog foglalkozni a parlament. Tárgyaltak például Budapest és Pest megye különválásáról: a főváros és az agglomeráció fejlettsége ugyanis kivételesen „gondot” okoz. A következő költségvetési ciklusban, vagyis 2020-tól a megye fejletlenebb, kevésbé jómódú részei ugyanis kisebb eséllyel juthatnak támogatáshoz emiatt. Ennek elkerülése érdekében Budapest és Pest megye különválásáról legkésőbb jövőre dönteni kell – a kormány e kérdés megvitatására külön munkacsoportot nevezett ki.

Egyeztetniük kellett a Testnevelési Egyetem helyzetéről is – a múlt heti tűzeset következtében nem csak a felújításról, de az egyetem fejlesztéséről is szó esett.

A földek privatizációja – amint az Lázár János szerint a kormány egyik legfontosabb feladata a következő időszakban – már múlt héten elindult. A Fidesz indoklása szerint a külföldi felvásárlóktól kell megvédeni a magyar földet. 380 ezer hektárnyi földre lehet majd licitálni hat megyeszékhelyen, de akadnak olyan, három hektárnál kisebb földek, amelyekre nem kell árverést kiírni, elég, ha a leendő tulaj nyilvánosan tesz ajánlatot.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakítása, amint azt korábban megírtuk, nem zajlik zökkenőmentesen. Az ott dolgozók leépítéstől tartanak, de biztosat nem tudhatunk ez év végéig. Eddig kapott ugyanis időt Tállai András, hogy kormánybiztosként javaslatot tegyen az intézmény átalakítására. Nem csak a szervezet életében történnek változások, de a miénkben is: a következő években adózási reformokra is számíthatunk. Kiderült az is, hogy az egyszerűbb ügyintézés érdekében 10 milliárd forintért állítanak fel új kormányablakokat, illetve szintén tízmilliárdot költenek az egyszerűbb ügyintézésre a kisebb településeken.