Tényleg aggódnunk kell a napi kávénk miatt?

Talán a legjobb példa a kőolaj esete. Míg másfél éve még stabilan 110 dollár feletti áron forgott, ma azt is hallani, hogy akár 30 dollár alá is beeshet az ára. A kávéról azt írták, hogy 2050-re legalább a jelenlegi kétszeresére (az évszázad végére akár a háromszorosára) emelkedhet a fogyasztása, miközben a globális felmelegedés miatt egyre kisebb termőterületen folyik majd a termesztése.

Tényleg aggódnunk kell a napi kávénk miatt? Nos, a gazdasági szereplők állandóan alkalmazkodni kényszerülnek. Jönnek jobb és rosszabb időszakok számukra. Ha látják az esélyt a jó megtérülésre, új ültetvények telepítésébe kezdenek, ha viszont romlik a jövedelmezőség, más növények termesztését veszik fontolóra.

Hogy mi lesz kávéfronton egy emberöltő múltán, azt több összetevő befolyásolhatja.

Valóban riasztó a globális felmelegedés: a jelenlegi termőhelyek egy részén romolhat a kávé számára szükséges mikroklíma, viszont más termőterületek előtt nyílhat meg az esély a termesztésére. Több növénykultúra esetében is folynak kutatások a speciális környezetben történő termesztésre, ahol a növény számára nincs szükség talajra, a fényt és a nedvességet pedig az igényeihez szabva adagolják. Ami jelenleg még kísérlet, valamikor a hétköznapok valóságává válhat. S ki tudná most megmondani, hogyan változnak a fogyasztói szokások az elkövetkező harminc évben?

Érthető, hogy a piacok is aggódnak, ám csupán egy-egy szezonnyit látnak előre. A termelők és a kereskedők mindennapjai az aktuális termésről és fogyasztásról szólnak. Jelenleg a hiánytól való félelem az erősebb: az árak az egy hónappal ezelőtti mélypontról emelkednek. A Nemzetközi Kávészövetség számításai szerint az idén 149,2 millió zsáknyi (+2,3%) kávét iszik meg bolygónk lakossága, miközben a földekről betakarított kávészemekkel csak 141,7 millió zsákot (–3,5%) tudnak megtölteni.

Az elmúlt években a legjelentősebb termelők Brazília, Vietnam, Kolumbia és Indonézia voltak. Összességében Latin-Amerika adja a világtermelés csaknem 60%-át, miközben Afrika (ahonnan a kávé eredetileg származik) alig több mint 10%-kal részesedik a termelésből. Ha csak egy generációnyit visszatekintünk, a négy legnagyobb termelő között Angola neve is szerepelt: fénykorában a portugál GDP csaknem 10%-át adta!

A portugál gyarmatbirodalom széthullását követő polgárháború azonban átírta a rangsort: miközben az adottságai továbbra is kiválóak lennének, Angola évtizedek óta alig termel. Látványosan tör előre viszont Indonézia, ahol az esőerdők kárára hatalmas ültetvényeket telepítenek. Vietnam emberöltővel ezelőtt nem is foglalkozott a kávéval, ám ma jelentős termelő. A kávétermesztés szempontjából a szubkontinens a klímaváltozás egyik nyertese, így India jelenleg már a hatodik helyen áll, számos latin-amerikai országot is megelőzve.

A tíz éve még a rangsorban második Kolumbia a kávérozsda-betegség miatt kénytelen volt ültetvényeit sorra felszámolni, s helyettük új, ellenállóbb fajtákat telepíteni. Az áldozathozatal hamarosan beérik, s az ország visszaszerezheti régi pozícióit. Guatemala, Honduras, Mexikó és a térségbeli kisebb országok életét ugyanúgy megkeseríti a kávérozsda, mint Kolumbiáét anno.

Hogy mi lesz egy emberöltő múlva? Nos, a piaci szereplők többsége már annak is örülne, ha tudná, hogy ez év végéig miképpen alakul a kávé ára…

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]