Az utolsó előtt

- Több esetben kötelezővé teszik a boncolást, így például akkor, ha a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem állapítható meg, illetve, ha az elhunyt szervátültetésben vett részt vagy foglalkozási eredetű betegségben szenvedett. Eltekinthetnek a boncolástól, ha az elhunyt még életében, illetve a hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését. Természetes halál esetén, illetve, ha a kezelőorvos és a patológus egyetért ezzel, ugyancsak eltekinthetnek a kórbonctani vizsgálattól.

- Az elhunyt törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, örököse – az adott gyógyító intézmény szabályzatához igazodva – írásos kérelmével kikérheti a halál okával összefüggő, illetve a gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat.

- Orvosegyetemi oktatás céljára az elhunyt szervei akkor használhatók fel, ha még életében beleegyezett, illetve, ha ezt nem tiltotta meg, a hozzátartozója pedig írásban beleegyezett a halált követő 30 napon belül.

- A betegnek jogában áll halála esetére megtiltania, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, illetve egyéb gyógyító célból eltávolítsanak. A nyilatkozat meglétéről a kezelőorvos tájékozódik. Ilyenkor a kórház megkeresi az Országos Transzplantációs Nyilvántartást, előzőleg ugyanis ide kell elküldeni az írásos tiltást. Ha nem kerül elő a nyilatkozat, azt kell vélelmezni, hogy a beteg nem tiltotta meg szervei felhasználását, így az agyhalottból a szerv, szövet eltávolítása megkezdődhet. Kiskorú csak úgy lehet donor, ha a szülő írásban engedélyezi.

(További részletek a www.obdk.hu honlapon találhatók.)