Hadvezérek szoknyában

Nyúlszívűek-e a nők vagy ellenkezőleg, a hősiességük összemérhető a férfiakéval? – ezen folyik a vita, amit a drámai helyzetekkel szembesítő menekültválság lobbantott fel. Pikáns beszólások tarkítják e hazai polémiát: még szerencse, hogy a hölgyek nem ugyanazzal a testrészükkel „gondolkodnak”, mint a teremtés koronái… Maradjunk a szalonképes kérdéseknél: a nők tényleg képtelenek helytállni a harctéren? Nem csupán a történelemkönyvekből, de a közelmúlt tudósításaiból is kiderül, hogyan vették ki részüket a háborús nehézségekből. Vajon csak a férfias eszközök vezethetnek megoldáshoz egy konfliktusban, vagy kell néha a szelídebb asszonyi erő is? Elgondolkodtató, hogy több ország is nőre bízta a védelmi miniszteri posztot: így például a norvégoknál és a hollandoknál döntöttek így, s nemrég először Ausztráliában is hölgy kapta a katonai tárcát. A német honvédelmi miniszter, Ursula von der Leyen hétgyermekes anya. 

Nekünk, magyaroknak egyből eszünkbe jut a Munkács várába szorult Zrínyi Ilona, aki a maroknyi kuruc őrség segítségével 26 hónapig tartotta az erősséget Antonio Caraffa császári tábornok ostromló seregeivel szemben. A leírások szerint a grófnő személyesen is megjelent a várfalakon és buzdította a katonáit, míg leánya a sebesülteket ápolta. 

Ha franciák lennénk, akkor sem töprengenénk hosszasan, hiszen az Orleans-i Szűz története filmen, operában és színházi előadásban is hirdeti a hajdani írástudatlan francia parasztlány hősiességét. Égi harang kongása és látomások sora szólította fel, hogy a francia sereget az angolok ellen vezesse. A tizenéves Jeanne d’Arc nadrágot húzott, lóra pattant, mert úgy érezte, férfiruhában könnyebben elfogadják parancsnoknak. Orleans városánál sikerült megfutamítania az ostromlókat, majd több hadjáratot vezetett. A legendák szerint a szűz nem ölt meg senkit, bár többször is megsebesült. Ereje abban rejlett, hogy lelket öltött a katonákba, s így „felülmúlta női természetét”. 

A britek a „legnagyszerűbb női hadvezér” címet is kiosztották, így emlegetik ugyanis az ősi Mercia királyság uralkodónőjét. Ethelfleada a X. században azzal szerzett hírnevet, hogy özvegy létére sikeresen szorította ki országából a beözönlő vikingeket. Az angolszász királynő erődítményeket emelt, és remek taktikával olykor harc nélkül kerítette be ellenfeleit. Tisztelettel övezték az alattvalói, sőt a vikingek is elismerték az okos királynőt. A britek nem túl távoli múltjából Margaret Thatcher miniszterelnök juthat eszünkbe. A Falkland-szigeteknél elszántan küldte harcba a brit haditengerészeket az argentin csapatok ellen 1982- ben. Hívei szerint a vaskezű miniszterelnök volt a 74 napos háború igazi győztese. A kicsit sem békülékeny Vaslady úgy vélte: „Érdemes megismerni az ellenséget, mert megeshet, hogy később a barátod lesz.”