Jogi esetek: Lemaradt a kémény

Utólag az is kiderült, hogy az építkezésen megfelelő végzettséggel rendelkező műszaki vezető sem volt, egy építész a végén a használatbavételi engedélyhez szükséges papírokat aláírta, de egyebekben nem felügyelte a folyamatokat.

A vevők arra hivatkoztak, hogy a szerződéskötéskor megtévesztették őket az ingatlan lényeges tulajdonságait illetően, ezért a szerződés érvénytelen, vissza kell állítani az eredeti állapotot, vagyis ők kapják vissza a pénzt, az eladók meg a házat.

Az eladók azt mondták, hogy a vevők több alkalommal megtekintették az ingatlant, látták, hogy milyen, a kérdéses részek nem voltak eltakarva, az is látszott, hogy nincs kémény. Az eladók minden feltett kérdésre válaszoltak. A vevőknek kellett volna részletesen tájékozódniuk az ingatlan tulajdonságairól, és ha már ezt elmulasztották, az ebből fakadó kárukat nem terhelhetik az eladókra. Ezen túl az ingatlan nem életveszélyes, van használatbavételi engedélye, így a rendeltetésszerű használatra alkalmas.

A vevők azzal érveltek, hogy nem építész szakértők, így nem kellett tudniuk szemre megállapítani, hogy egy ház megfelel-e a szokásos építésügyi előírásoknak és a terveknek. A feltárt hiányosságokról az eladók tudtak, az ingatlan lényeges tulajdonságait illetően szándékosan megtévesztették a vevőket.

Erre az eladók azzal vágtak vissza, hogy akkor őket is megtévesztette az építészmérnök, aki látatlanban a nevét adta az épülethez, meg az építési hatóság, amely az építészmérnök véleménye alapján kiadta a használatbavételi engedélyt egy olyan házra, amely semmiben nem felelt meg az elfogadott terveknek. Az ügyben ők is áldozatok, a vevők forduljanak kártérítésért az építési hatósághoz.

A bíróság viszont a vevőknek adott igazat: az ingatlan lényeges tulajdonságairól az eladóknak tájékoztatniuk kellett volna őket. Ha az építésügyi hatóság hibázott, akkor egy új perben az eladóknak kell tőlük kártérítést követelni, a vevőkkel kötött szerződés azonban érvénytelen, tehát vissza kell kapniuk a pénzt.