Titokzatos arab járat

A gép utasai és személyzete – 224 ember – nem élte túl a katasztrófát. A helyi Iszlám Állam magára vállalta ugyan a történteket – a portfólióban jól mutat a felrobbantott turistaparadicsomok és lefejezett külföldi túszok között –, szakértők szerint azonban a terroristák nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek egy 10 kilométeres magasságban repülő gépet ki tudnának lőni.

Ahogy az lenni szokott a hasonló légi katasztrófákkal, most is sok a kérdés és kevés a válasz. Tény, hogy egy műholdrobbanásnak is beillő villanást érzékeltek a Sínai-félsziget fölött a tragédia időpontjában. Az áldozatok sérülései arra utalnak, akár bomba is robbanhatott a gépen.

Viszont az is tény, hogy az Airbus A–321-et egyszer már összetörték leszállás közben, 14 évvel ezelőtt. A hegesztékek állítólag azóta is hibátlanok voltak. A repülő kiváló műszaki állapotáról viszont az alkalmazottak közt rémtörténetek keringtek.

Egy névtelenséget kérő Metrojet-utaskísérő – ez a cég üzemeltette a tragikus véget ért járatot – szerint a személyzet tagjai minden alkalommal az életükért imádkoztak, mikor erre a járatra osztották be őket. A gép másodpilótája a végzetes felszállás előtt felhívta a lányát, s arról panaszkodott neki, hogy rossz állapotban van a repülő.

Az orosz légitársaság szerint viszont csakis külső fizikai hatás okozhatta a balesetet, a technikai, illetve pilótahibát is ki lehet zárni. Mi mást is állíthatnának? Ha ennek az ellenkezője igazolódna, nem jönne jól a kártérítések kifizetése az amúgy is súlyos pénzügyi gondokkal küzdő cégnek. A fekete doboz felvételeinek előzetes elemzése eddig azonban nem utalt „külső behatásra”