Az dönt, aki fizet - a megadóztatott földtulajdonosok lenyelték a békát

Évente 250 forint aranykoronánként. Ilyen mértékű termőföld utáni adót vetett ki a Békés megyei Vésztőn a képviselő- testület idén júliustól kezdődően – tudtuk meg Molnár Sándor polgármestertől. S mivel a település határában 166 500 aranykorona után számítanak fel adót, könnyű kiszámolni, hogy 30 millió forint körüli bevétel várható. Mindezt a 7 ezer lelkes település csaknem ezer földtulajdonos lakója fizeti. Mentességet az élvez, aki más jogcímen – mondjuk iparűzési adó formájában – a földjének a bevétele után már befizet a közös kasszába.

A földtulajdonosok lenyelték a békát, s ebben nemcsak a kötelezettség játszott szerepet, hanem az is, hogy ők határozhatják meg, mire költsék a pénzüket. Egy tíztagú testületet alakítottak, amelyből nyolc a legnagyobb befizető, de a maradék kettőt is ők nevezhetik meg. Bármire persze nem mehet a pénz – ezt a törvény sem engedi –, viszont beruházásokra és pályázatok önerejére annál inkább.

A bevételtől lendületet vár a polgármester, ugyanis Vésztő iparűzésiadó-bevétele csupán 70–80 millió forint, ami édeskevés egy ekkora településen.

Az alföldi kisváros egyébként nem az egyetlen település a környéken, amely földadót vetett ki – igaz, Kondoroson megelégedett a testület a vésztői mérték felével, aranykoronánkénti 125 forinttal. Nem mond le a bevételi forrásról Mezőberény sem, illetve tervezik a Tolna megyei Bátaszéken is. Bár a mérték mindenütt más, az ok azonban közös: abból az összegből, amelyet az állam a lakosoktól beszedett adókból területalapú finanszírozásként visszaoszt, felkopna az álluk. Ezért kénytelenek a helyben lakókat arra kötelezni, hogy még mélyebben nyúljanak a zsebükbe.