Egyre ragadósabb - A hazai lobbi már megmutatta erejét, de nem teljes a győzelem

Pár hete robbant a botrány: a legtöbb hazai üzletben kapni azokat a silány minőségű mézeket, amelyeket valószínűleg Kínából importált termékkel kevernek el. Az uniós címkézési szabály szerint ugyanis a terméken nem kell feltüntetni a származási országot, csak a térséget. A nem pontos megjelölést pedig kihasználják a csalók: a rossz színvonalú ipari mézet keverik a normál termékkel. A botrányt a kaposvári méhészek robbantották ki. Egy laboratóriumi vizsgálat során pedig kiderült, ezek a keverékek a nyomába sem érnek a magyar méznek, már ami a minőséget illeti. Kiderült az is, Magyarországon alig lehet olyan mézet kapni, amelyben ne találnának rossz kínai mézet, holott a tisztán magyar termékek kifejezetten jók. A somogyi méhészek Európa fővárosában, Brüsszelben tüntettek a silány és a minőségi terméknél jóval olcsóbb mézkeverék ellen.

Több hazai üzlet és áruházlánc lépett az ügyben (például a CBA, a Spar, a Metro és az Auchan), levették polcaikról az „EU-s és nem EU-s országokból származó” címkével ellátott mézesüvegeket. Két nagyobb cég azonban továbbra sem áll a magyar méhészek mellé: a Magyar Nemzetnek Petrus Lajos, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke nyilatkozott, jelezve, akad még üzlet, ahol minden kapható méz kínai keverék, és egyáltalán nincs a polcon magyar méz.

Az üzletek mellett már a Földművelésügyi Minisztérium is foglalkozik az üggyel, azt szeretnék elérni Brüs?szelben, hogy kötelező legyen a címkén a méz pontos eredetének feltüntetése. Illetve – a minisztérium utasítására – a jövőben a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, vagyis a Nébih ellenőrei is szigorúbban ellenőrzik majd az üzleteket.