Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Két hét alatt 150 kormány- és államfő találkozott Párizsban az ENSZ által hatévente szervezett klímakonferencián, hogy a legmagasabb politikai szinten találjanak megoldást a klímavédelem ügyében. Politikusok és környezetvédő szervezetek egyaránt történelminek minősítették a december 12-én bejelentett megállapodást. A világ egyik legtöbbet idézett klímatudósa és a Brit Tudományos Akadémia elnöke, Nicholas Stern így fogalmazott: „A párizsi megállapodás fordulópont a világ harcában a klímaváltozás ellen, amely a szegény és gazdag országok jólétét egyaránt fenyegeti.”
Kép: Activists dressed as polar bears are pictured as activists gather for a demonstration to form a giant red line at the Avenue de la Grande armee boulevard in Paris on December 12, 2015, as a proposed 195-nation accord to curb emissions of the heat-trapping gases that threaten to wreak havoc on Earth's climate system is to be presented at the United Nations conference on climate change COP21 in Le Bourget, on the outskirts of Paris. AFP PHOTO / ALAIN JOCARD / AFP / ALAIN JOCARD, Fotó: ALAIN JOCARD
LEALKUDTÁK FOKRÓL FOKRA
Két Celsius-fok alatti talajszinti átlaghőmérséklet-emelkedés elérése mellett erőfeszítéseket kell tenni az 1,5 fokos szint átlépésének elkerüléséhez. E célkitűzéshez a tengerszint-emelkedéstől veszélyeztetett országok ragaszkodtak. 2050-re egyensúlyba kell hozni a CO2-kibocsátást és annak megkötését. Ezzel papíron a szénhidrogén-alapú energiahordozók és az üvegházhatású gázok korszaka lezárul. A végső cél, hogy elérjék az üvegházhatású gázok semlegességét. Azaz annyi, mindenekelőtt CO2-t juttathat a bolygó légkörébe az emberiség, amennyit a Föld bioszférája – erdők és tengerek mindenekelőtt – képes természetes úton semlegesíteni.
SZIGORÍTHATÓ, ELLENŐRIZHETŐ
A tárgyalások egyik igazi sikerének tekinthető részlet: először 2023-ban, majd utána ötévenként kötelező felülvizsgálatot írnak elő a célok pontosítására, erősítésére, és csak a meglévőnél ambiciózusabb vállalásokat lehetne ezekben elfogadni. A rendszer előkészítésére az Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek (IPCC) 2018-ra egy, a 1,5 fokos pálya hatásait modellező jelentést kell felmutatnia. Egységes beszámolási kötelezettség terhel minden államot az üvegházhatású gázok kibocsátásáról. A megállapodás 2020-ban lép életbe, amikor a fejlett országok egy része által elfogadott kiotói egyezmény hatálya lejár. A párizsi szerződést 2016. április 22-én írják alá.
KÁRENYHÍTÉS LEHETSÉGES
Az egyezményt aláíró államok elismerik a károkat és veszteségeket, amelyeket a klímaváltozás okoz. Ugyan perelni ezek miatt nem lehet a legnagyobb károsanyag-kibocsátókat, de 2016-ban egyeztetések kezdődnek. 2020-tól évi százmilliárd dollárt fizetnek a fejlett országok a klímaváltozástól sújtott államok biztosítására és energiaellátásuk reformjára. A költségek egy részét cégeknek kell állniuk. Az egyezmény kimondja: a felelősség továbbra is a fejlett világot terheli. Ám a többi országnak lehetőségei és fejlettsége függvényében ki kell vennie a részét a klímavédelemből.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu