Jogi esetek: Bilincsben az ügyfél

Megnyugtatták, hogy hívják a karbantartókat, várja meg őket nyugodtan – majd miközben a férfi várt, kívülről rázárták az ajtót, és nem a technikusokat hívták, hanem a rendőrséget azzal, hogy csalni akart a bankkártyával.

Emberünket bilincsben vitték el, majd kisvártatva sűrű bocsánatkérések közepette szabadon eresztették. Ő viszont beperelte a bankot azzal, hogy megsértették a jó hírnévhez fűződő jogát, amikor ráhívták a rendőröket, hiszen mindenki látta, hogy bilincsben vitték el, sőt a személyi szabadságát is megsértették, amikor bezárták a rendőrség érkezéséig. Az őt ért nem vagyoni kárt ötmillió forintra taksálta.

A bank azzal védekezett, hogy a feljelentés nem minősülhet személyiségi jogi jogsértésnek, hiszen akkor senki nem hívhatná a rendőröket semmiért, nehogy kiderüljön, hogy a feljelentés alaptalan volt.

Ezen felül a nem vagyoni kártérítés mértékét is túlzottnak találták, mondván, hogy az esetből a felperesnek pusztán kényelmetlensége származott, anyagi kárt nem bizonyított.

A személyi szabadság megsértésénél azzal érveltek, emberünkészre sem vette, hogy be van zárva, nem próbált kimenni az ajtón, hiszen jóhiszeműen várta a szerelőket, vagyis mozgásában érdemben nem korlátozták.

A jogi gyakorlat nagyjából egységes abban, hogy a feljelentéssel valóban nem lehet megsérteni személyiségi jogokat, ugyanis akkor a lakossági bejelentés mint olyan értelmét vesztené, senki nem jelentene a rendőrségnek semmit, ha egy téves bejelentés miatt milliós kártérítésekkel kellene számolnia.

A másik jellemzője a régi Ptk.-nak, hogy a személyiségi jogi jogsértések esetén be kell bizonyítani, az embert milyen módon s mekkora kár érte. A mi esetünkben nem is tudta bizonyítani az ügyfél, hogy milyen módon rövidítette meg a banki feljelentés pont ötmillió forinttal.

A bíróság végül csak a személyi szabadság megsértése miatt marasztalta el a bankot, és szankcióként mindössze szóbeli bocsánatkérést írt elő.