Jogi esetek: Későn ébredők

Egy család gyanútlanul elment egy termékbemutatóra, és egy üdülési jog boldog tulajdonosaiként tértek haza. Pár nap múlva már kissé bánták a hirtelen bevásárlást, de a nyolcszázezer forintos árat korábban kifizették, ezért úgy érezték, immár semmit sem tehetnek.

Ország-világDr. Tanács Gábor2015. 12. 17. csütörtök2015. 12. 17.
Jogi esetek: Későn ébredők

Később jöttek csak rá, hogy ekkor még bőven belül voltak a jogszabály – az ilyen üdülési jogokat értékesítő cégekre vonatkozó kormányrendelet – által biztosított tizenöt napos elállási határidőn.

Ekkor már azt is tudták, hogy ezen a határidőn belül a hasonló kereskedők nem kérhetik a vételárat, hogy a fogyasztók nyugodtan átgondolhassák a vásárlást. Viszont erre volt akkoriban egy bejáratott megoldás: a vételárat nem az üdülési jog eladójának fizették ki, hanem ügyvédi letétbe helyezték.

A vevők pert indítottak az eladó ellen, mondván, a jogszabály tiltja, hogy az eladó bármilyen módon beszedje a vételárat a tizenöt napos elállási határidő előtt, és az ügyvédi letét ennek a szabálynak az átlátszó megkerülése volt. Az, hogy a pénzük már az eladó ügyvédjénél volt, nyilvánvalóan komoly szerepet játszott abban, hogy az elállás jogával nem éltek. Ez azt is jelenti, hogy ha a szerződésnek a jogszabály megkerülését szolgáló érvénytelen pontja nem lett volna, akkor az egész szerződés nem jött volna létre. Ilyen esetekben pedig a Ptk. lehetővé teszi, hogy a szerződés egyetlen semmis pontja miatt az egész szerződés érvénytelen legyen.

Az eladó a Ptk. egy másik pontjára hivatkozott, amely többek között azt mondja ki, hogy semmis a szerződés, amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha jogszabály más jogkövetkezményt ír elő. A kormányrendelet pedig azt írta, hogy a 15 napos elállási határidőn belül a beszedett vételárat kamatostól vissza kell fizetni – ha a vevő kéri ezt. Az eladó ráadásul azzal érvelt, hogy ő bizony ügyvédi letét nélkül is szívesen szerződött volna, vagyis emiatt az egész szerződés nem érvénytelen.

A bíróság végül az eladónak adott igazat azzal, hogy bár valóban jogszabály megkerülése céljából került az ügyvédi letét a szerződésbe, de ugyanez a jogszabály azt is kimondta, hogy ennek nem az egész szerződés semmissége, csak az így kifizetett összeg ideiglenes visszautalása a következménye. Mivel ezt nem kérték a vevők, ezt nem ítélheti meg a bíróság, a szerződés érvénytelenségét viszont nem mondhatják ki, mert az meg nem áll meg. A vigaszunk csak az lehet, hogy az ilyen ügyvédi letétes trükközést azóta egy új kormányrendelet kifejezetten megtiltja.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek