Kérdéses járatok - Mi lesz az agglomerációs közlekedéssel?

Tömegek a buszokon, HÉV-eken – a szélrózsa minden irányából tömegek közelítik meg reggelente a fővárost. És a munka végeztével a tömegközlekedési eszközökön is térnek vissza otthonaikba az ingázók. Aki csak egyszer is utazott a reggeli csúcsforgalomban, tudja, nagy szükség van a tömegközlekedésre a főváros határain túl. Később azonban lehet, hogy az ingázóknak komolyan el kell gondolkodniuk más közlekedési formán, ha Budapest polgármestere betartja ígéretét, és valóban megszűnnek a BKV agglomerációs járatai. Tarlós István már többször kifejtette, elégedetlen a tömegközlekedés finanszírozásával, és a főváros költségvetésébe hosszú távon nem fér bele, hogy Budapest határain kívül is fizessék az utaztatást.

A BKV és a BKK 26 agglomerációs település lakóit szállítja, ez évente 11 milliárd forintba kerül. Az érintett önkormányzatok 0,6 milliárd forinttal járulnak hozzá a költségekhez, Tarlós szerint pedig emiatt veszteséges a BKV.

A kormány azonban nem adott több pénzt minderre, sőt úgy döntött, 2016-tól a főváros iparűzési adójából kell fenntartani a fővárosi és agglomerációs közlekedést – erre mondott nemet karácsony előtt Tarlós. Noha a főpolgármester a miniszterelnökkel is tárgyalt, megegyezniük az ünnep előtt nem sikerült.

Nincs azonban még minden veszve, hiszen a tervek szerint az egyeztetések januárban folytatódnak. A hétfői Magyar Nemzet értesülései szerint aggodalomra koránt sincs ok, ha lesznek is változások, azok legkorábban 2016 nyarán lépnek érvénybe, és abból semmit nem fognak érzékelni az utasok. Az elővárosi közlekedés nem fog leállni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szenteste napján „üzent” Tarlósnak: emlékeztették, hogy bár nem a főváros kötelező feladata, ám egy korábbi hatályos megállapodás szerint 2022-ig a BKK