Menekültválság: lendületben a török–EU-s kapcsolatok - A megállapodás főbb pontjai

VÉDELMI PÉNZ
Amennyiben Törökország aktívan részt vesz az Európai Unió határainak védelmében, 3,2 milliárd eurónyi pénzügyi támogatásra számíthat két éven keresztül, amelyet részben a közös uniós büdzséből állnak, részben a tagállamoknak kell összedobniuk. Törökországban 2,2 millió szíriai menekült él, és már 8 milliárd amerikai dollárt elköltött a helyzet kezelésére, ezért fontos, hogy az EU átvállaljon valamennyit a terhekből. A török miniszterelnök is sietett leszögezni, hogy a pénzt nem Törökország kapja, hanem a Törökországban élő és oda érkező szíriai menekültek. Ezenkívül feladatuk lesz a védelemre nem szoruló migránsok beutazásának megakadályozása is.

VÁLLALHATÓ HOZZÁJÁRULÁS
„Magyarországra mintegy 18 millió euró jut, ez egy vállalható összeg – vélekedett Orbán Viktor. – A ránk nehezedő migránsnyomás enyhítése ennyit megér, ráadásul erkölcsi szempontból is helyesnek gondolom, hogy Magyarország a nemzeti össztermékének arányában ráeső pénzügyi terhet vállalja.” Orbán sikerként könyvelte el, hogy a török–uniós „nagyhatalmi megállapodásba” került egy olyan mondat, amely világosan rögzíti, hogy ennek a megállapodásnak nem része az, hogy Törökországból áthozott migránsokat kötelező erővel szét lehetne osztani az európai uniós országok között.

ALKUPOZÍCIÓK
A csúcstalálkozón nemcsak a menekültekről volt szó. Megegyeztek, hogy energiaügyben stratégiai együttműködést indítanak el az EU és Törökország között. A Déli Áramlat egy évvel ezelőtti meghiúsulása óta nyitott kérdés, lesz-e gázvezeték-építés a térségben, az orosz vagy a kaszpitengeri forrásokhoz? Ha igen, abban milyen szerepe lesz Törökországnak? Szóba került a közös vámunió kérdése is, ebben 2016 végére „minőségi váltást” készítenek elő: Törökország egy 80 milliós piac az uniós vállalatok számára. Újraindul Törökország EU-csatlakozási tárgyalása is. Ennek első, tárgyalásra előkészített fejezete a gazdasági és pénzügyi politikát érinti majd.