Vitatott emelkedés - Nem volt zökkenőmentes az alku, végül nem is mindenki írta alá a megállapodást

Bruttó 111 ezer forint és bruttó 129 ezer forint – előbbi a minimálbér, utóbbi a legalább érettségivel vagy középfokú szakképzettséggel rendelkezőknek járó garantált bérminimum összege.

Az erről szóló megállapodást Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár írta alá három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel. Az infláció tervezett 1,6 százalékos emelkedése mellett a minimálbér esetében 5,6, a garantált bérminimumnál pedig 5,7 százalékos reálbér-emelkedést jelent. A minimálbér 2015-ben bruttó 105 ezer forint volt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem fogadta el az új minimálbért és bérminimumot, mert – ahogyan azt Kordás László elnök kifejtette – tagjai elfogadhatatlannak találják a megállapodásban szereplő béreket. Nem tetszett nekik, hogy a kormány és a munkáltatói oldal elvekben fogalmazza meg a bérajánlatot, és nem a szakszervezetek által szorgalmazott számokban. Kifogásolták, hogy a kormány nem volt hajlandó rögzíteni, a minimálbér nettó összege 2018-ra eléri a létminimum szintjét.