A hét témája: Száz sebből vérző közlekedés

A mostani hírlavina egy kormányzati bejelentéssel indult: a központi költségvetésből egyre kevesebb jut a fővárosi közlekedés kormányzati támogatására. A mostani évi 24 milliárd forint az évek során fokozatosan csökken. Ellentételezésként pedig az iparűzési adóból kapnanagyobb szeletet a főváros – a kerületek rovására.

Tarlós István főpolgármester nem késett a válasszal: akkor megmaradnak a főváros közlekedésének ellátásánál, többre – például az agglomerációs településekre vonatkozóan – úgysem kötelezhetők.

De bizony, vágott vissza a kormány, kötelesek, még jóval 2020 után is. Ám legjobb lesz, ha átadják a HÉVvonalakat az államnak, közelebbről a MÁV-nak, majd azok tudják, hogy mi a módi.

Szíves-örömest, így Tarlós. A tárgyalások menten meg is indultak – és tartanak azóta is. De azért az ütésváltások a kormány és a főváros között nem maradtak el, néha napjában többször is.

Legutóbb egy hete jelentette be Tarlós István, hogy több száz alkalmazottjától szabadulna meg a közlekedési vállalat, ingatlant bocsátana áruba, megszüntetné az idősek kedvezményét – megspórolva ezzel félmilliárd forintot. De hol van ez még a kormány által elvárt tízmilliárdtól?

Nem késett a válasszal a kormány sem: a 65 év felettiek ingyenes utazása törvény által garantált. Mire Tarlós: nagyszerű, ezzel a kormány elismerte ennek a költségviselését is, az pedig évi 9 milliárd forint.

S mit szólnak mindehhez az érintettek, az agglomerációs települések lakói?

Ráckeve polgármestere, Szadai József például korainak tartja, hogy bármit is mondjon a közlekedés esetleges átalakulásáról. Egy bizonyos, ők nem fizetnek azért a fővárosnak, hogy Ráckeve lakóit a HÉV fuvarozza. Az ok egyszerű: a csaknem tízezer lakosú városka egyszerűen nincs abban az anyagi helyzetben.

Csömör első embere, Fábri István a beszélgetésünket megelőző nap szándékosan kipróbálta a HÉV-et. Utasként kedvezőek a tapasztalatai, településvezetőként azonban számtalan a megválaszolatlan kérdése.

Az első mindjárt az, hogy megítélése szerint még ember nem számolta ki a Csömörre eső valós költségeket. Egy tizenkét megállóból álló vonalról van ugyanis szó, és annak az utolsó, nem egészen két kilométeres szakasza már a főváros közigazgatási területén kívül halad. Ebből következik, hogy döntő részben nem is agglomerációs utasokat szállít. Az egyetlen számszerűsíthető költség talán csak a bakter bére, ugyanis a jegykiadást is automatizálták már.

És ha a jegyeknél tartunk: ma egyetlen megálló használatának az ára 250 forint, ennyibe kerül a kiegészítő jegy – miközben a többi 11 megállót 350 forintos vonaljeggyel használhatja az, akinek nincs budapesti bérlete (ha 10 darabos gyűjtőjegyet vásárol, akkor megússza 300 forintból). Vagyis a Csömörről bő tíz kilométerre lévő Örs vezér tere 550-600 forintért érhető el HÉV-vel. A polgármester meggyőződése, hogy a vonal fenntartása nem rossz üzlet. Legfeljebb rosszá válik, ha az utasokat a szolgáltatás folyamatos zsugorításával – például a járatritkítással – elvadítják.

Ha tehát a MÁV átveszi a vonal üzemeltetését, azonnal felvetődik a kérdés: milyen lesz az új tarifarendszer? Vonatjegyet kell váltani arra a két kilométerre? Vagy külön árszabás lesz? Vagy erre a vonalra végig vonatjegyet kell váltani? Vagy közös jegyrendszert vezetnek be? De akkor mi értelme az egésznek?

Amúgy a tarifaközösség nem lenne rossz gondolat, fejtegette tovább a csömöri polgármester. Valójában ez volt az egyik fő indoka annak idején a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megalakításának. Kérdés, hogy egy ilyen bonyolult konstrukció megvalósítására lesz-e kapacitása ennyire rövid időn belül.

És akkor mi lesz a metróval? Egy-két milliárd forintot ugyanis elköltöttek már annak az egyébként nagyon is támogatandó ötletnek a terveire, amely a gödöllői HÉV (a csömöri ennek a leágazása) és a 2-es metróvonal összekötését célozza. Akkor tehát a MÁV-é lesz a szakasz az Örs vezér térig, és a fővárosé a szakasz a Batthyány térig? Vagy a metrót is átveszi a vasúttársaság?

Olyan apróságokba ne is menjünk bele, mint hogy ki lesz a tulajdonosa a főváros határait el sem hagyó csepeli HÉV-nek. Az utasokat ugyanis alapvetően mégsem az érdekli, ki vagy mi a tulajdonos, hanem az ár és a szolgáltatás minősége.

E tekintetben pedig megfontolandó, hogy miért kéri el a BKK a már említett 550-600 forintot a jegyért – miközben egy magánvállalkozónak támogatás nélkül is megéri 300 forintért az Örs vezér térre fuvarozni a csömörieket, (ön)kormányzati támogatás nélkül is. A közlekedés változása legalább annyira érinti az agglomerációs települések sok százezer lakóját, mint a fővárost, ám az előkészítésekbe ez utóbbiak döntéshozóit rendre elmulasztják bevonni, válaszolta kérdésemre Csömör első embere, Fábri István. Másfél-két éve, amikor a buszjáratok leállítását lebegtette meg Tarlós főpolgármester, akkor ugyan 30-40 polgármestert összehívtak, de a közös döntés előkészítésének azért ez sem volna nevezhető...


Az összeállítást írta:
Hardi Péter