A Szabad Föld Kertje: Korán jön a tavasz?

Tavaly ezt rendes kacsaként január utolsó napján tette. Igaz, a tavalyiakkal sem tudtam mást kezdeni, mint a mostaniakkal: megfőztem, és megettük. Tavaly azért tettem ezt bánkódás nélkül, mert még nem volt mellettük gácsér, tehát magtalanok voltak a tojások.

A mostaniak viszont biztos termékenyek, így aztán mérgelődöm is rendesen. Egyrészt a tojó ugyan tojik, de ebben a hidegben esze ágában sincs kotlani. Még meg sem tépte magát, nem bélelte ki fészkét pehelytollakkal. Másrészt hiába is kotlana, a hidegben a tojások számára nem lehetne elég meleget biztosítani. Harmadrészt pedig: ha netán ki is kelnének a madarak, nincs olyan helyiségem, ahol fel tudnám őket nevelni.

Legalábbis most nem. De még legalább két-három hét, mire összejön egy fészekaljnyi tojás, azt 35 napig kellene keltetni, vagyis már március lenne, mire kikelnének a kiskacsák. Őket aztán két-három hétig előbb 32, utóbb 20-24 fokos hőmérsékletű helyiségben kellene tartani. Mivel nem akarom mesterségesen keltetni, sem nevelgetni a jószágot, így legalább egy hónapig elveszem a tojásokat – és megeszem.

Ezzel a korai tojásciklussal azzal a baj, hogy mire jön a jó idő, az igazi tavasz, egyik tojóm éppen le fog állni a tojástermeléssel. Illetve csak remélem, hogy a másik februárban kezdi el a termelést. A ciklus után néhány hét szünet következik, azaz várhatóan az a tojóm, mely most aktív, éppen áprilisban tart majd szünetet. Pedig jó lenne az idén már végre egy szép állományt összehozni, mondjuk minimum 20-30 saját nevelésű kacsával benépesíteni az udvart. (Erre persze  van esély, hiszen a két tojó a tavalyitapasztalatok alapján legalább 120 tojást képest termelni; ha ennek harmadát sikerül kikeltetni és felnevelni, már a tervemnél vagyok.) S ha már tojás: 13 tyúkom szépen produkál a téli napokban is: nagyjából 50 százalékon termelnek.

És bizakodóan jegyzem meg, hogy az őshonos fogolyszínű fajtájú kakas is dolgozik: a tojások egytől egyig szemesek, azaz a tavaszi keltetési idényben ezekből is nagy reménnyel sikerül csibéket kikeltetni.

Ezt viszont nem bízom a tyúkokra – nem hajlamosak a kotlásra –, hanem beizzítom tavalyi szerzeményem, a százdarabos keltetőgépet. Itt a terv 60-70 csibe.

A KACSATOJÁS IS EHETŐ.
Sok madártartó és fogyasztó fél a kacsatojástól. Joggal, de betartva a szabályokat nyugodtan konyhánk egyik alapanyaga lehet e szárnyas tojása is. A kacsatojás könnyebben fertőződik szalmonellával, ezért veszélyes. Ellenben, ha legalább húsz percig főzzük, utána nyugodtan megehetjük. Lereszelve tojáskrémet, feldarabolva salátát, tojáspörköltet, megtöltve akár kaszinótojást is készíthetünk belőle. A lényeg, hogy lágytojásnak, tükörtojásnak, rántottának ne használjuk, mert ott nem kap elegendő ideig és mértékben hőkezelést, mely elpusztítaná az esetlegesen jelen lévő baktériumokat!