Fókuszban: az alkohol - Magányos ivók országa

PÁR ÉVEN BELÜL egymillióra nőhet az alkoholisták száma a mostani 800 ezerről, mert „olyan utánpótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ahhoz képest kutyafüle” – mondta nemrég Zacher Gábor toxikológus egy tévéműsorban. De vajon mi az oka annak, hogy ilyen sok magyar néz rendszeresen a pohár fenekére?

Ország-világBiczó Henriett2016. 01. 20. szerda2016. 01. 20.

Kép: Ivás alkoholista iszik alkohol sör pálinka vodka kocsma fapad piál vedel részeg bánatos Szücs Gábor Lakos Gábor Geblás 2016. január 11., Fotó: Üveges Zsolt

Fókuszban: az alkohol - Magányos ivók országa
Ivás alkoholista iszik alkohol sör pálinka vodka kocsma fapad piál vedel részeg bánatos Szücs Gábor Lakos Gábor Geblás 2016. január 11.
Fotó: Üveges Zsolt

A létező összes újság, rádió és televízió lecsapott a hírre, mintha új keletű szenzációról lenne szó. Pedig szakemberek tucatjai kongatják a vészharangot évtizedek óta, hogy milyen komoly társadalmi, gazdasági és mentális következményei lesznek, ha továbbra is ilyen mértékben növekszik hazánkban az alkoholfüggők aránya. Az emberben ott motoszkál a kérdés: miért Magyarország jár ebben is az élen, mi lehet a háttérben, hiszen Románia, Szlovákia vagy Bulgária lakói sem élnek jobban, mint mi. 

– Az alkoholizmus a modern kor problémája, és nem csak nálunk ijesztőek az adatok. Hogy mégis Magyarország a listavezető, annak több oka van – mondja dr. Pikó Bettina, a Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi tanára. – Az italozás összefonódik a társas összejövetelekkel, a szórakozással, az ünnepekkel, az ivás (sokak szerint) tökéletesen alkalmas a társasági élet élénkítésére. Ha valaki nem iszik ilyenkor, arra ferde szemmel néznek, szinte kiközösítik. Minden társadalomnak saját kultúrája, normái és értékei vannak, a mi normarendszerünkben szinte elvárt az alkoholfogyasztás.  
Társadalmi szinten nem tartozik a deviáns magatartások közé az alkoholizmus, „legfeljebb” családok életét zilálja szét egy-egy alkoholista, de az már magánügy. Aki nem iszik, ahhoz a gyengeséget és a gyámoltalanságot párosítják mint jellemvonást. Sokáig a férfiasság szimbóluma volt az ivás, de mára a nők is felzárkóztak. Sajnos a fiatalok számára is ez a minta, nem kell csodálkozni, hogy egyre korábban nyúlnak a pohárhoz – állítja a szakértő. 

Azt már a múlt század derekán végzett kutatások is bebizonyították, hogy az ivásban az öröklődés is szerepet játszhat. De nem az alkoholizmus, hanem az alkoholizmusra való hajlam, vagyis az etilalkohollal szembeni idegrendszeri érzékenység és bizonyos gyengeségek lehetősége öröklődik. Ezt a biológiai hajlamot ivással teszi próbára az egyén, és így válik alkoholistává. A magyar italozási gyakorlat azt mutatja, hogy más nemzetekhez képest nálunk több az individualista, vagyis a magányos ivó.

– Az alkohol főleg a szorongást oldja, amely legfőképp a megfelelni nem tudás érzéséből eredhet. Ezért is szokták az alkoholt használni a lámpaláz, a vizsgadrukk, a versenyláz oldására. Az alkoholos hatás alatt az egyén olyannak érzi magát, mint amilyen lenni szeretne. Minden rejtett vágya a felszínre kerül – vélekedik Pikó Bettina. – A nyugati világ egyre stresszesebben él, az emberek naponta kerülnek versenyhelyzetbe, szinte percenként kell bizonyítaniuk tudásukat. Ha egy ország nem készíti föl a polgárait a változó világra, akkor az eszköztárukban csak az alkohol, a drog és a gyógyszer marad. De ha már óvodás és kisiskolás korban elkezdenék a gyerekeket megtanítani relaxálni, megismertetnék őket a különböző stresszkezelési technikákkal, a rendszeres sport fontosságával, akkor a következő generáció már ellenállóbb lenne – mondja az egyetemi tanár. – Sajnos mindez párosul egy állandó örömtelenséggel, önbizalomhiánnyal és negatív attitűddel. Ideje lenne megszabadulnunk a „bús magyar” énképtől. 

Számtalan nemzet megszenvedte a maga történelmét. Fontos lenne egy komoly mentálhigiénés program kidolgozása, de erre jelenleg még csak szándék sincsen.

Ezek is érdekelhetnek