Furcsa csomag került a fa alá - nem véletlen, hogy sokáig halogatták az 'ajándékozók'

Az elmúlt háromnegyed évszázad legsúlyosabb, a jelzálogpiacról elindult gazdasági válsága 2008-ban tetőzött. 2009 év elejére pedig, minden kormányzati és jegybanki mentő lépés ellenére, teljes tőzsdei összeomláshoz vezetett. Ezen előzmények ismeretében érthető, hogy a gazdaságpolitika irányítói világszerte mindent elkövettek, hogy a hosszúra sikerült kilábalás minél stabilabb lábakon álljon, a gazdaság élénkülésével együtt javuló üzleti és fogyasztói bizalom pedig végre elfeledje a keserű emlékeket. A világ vezető nemzeti bankjai korábban nem látott összhangot mutatva 2008-ban elhozták az „ingyen pénz” korszakát.

A gazdasági növekedés végül mindenhol beindult, hol gyorsabban (USA-ban, Egyesült Királyságban), hol lassabban (mint például az Európai Unióban). A tartósan növekedési pályára álló országok közül elsőként az Egyesült Államokban vélték úgy a döntéshozók, hogy megérett az idő a zéró kamatpolitikától történő eltávolodásra. A december 16-án bejelentett negyedszázalékos kamatemelés önmagában nem tűnik jelentősnek, hiszen az amerikai bankrendszer számára ez azt jelenti, hogy szükség esetén félszázalékos kamatteher mellett kapnak pénzt a Fedtől.

A kamatemelés megkezdésével azonban elindult egy folyamat, ami a devizaárfolyamok változásán, a beruházási döntésekre gyakorolt hatásain keresztül a világ minden táján érinteni fogja az embereket. A hatás mértéke régiónként eltérő: van, ahol a helyi jegybankok az országaik magas sérülékenysége és nemzetközi tőkének való kiszolgáltatottsága miatt csak tompítani tudják a negatív következményeket.

Míg más vidékeken – ilyen például az Európai Unió vagy éppen Japán – akár hosszabb időn át képesek ellensúlyozni a tengerentúlról egyre drágábban elérhető pénzügyi források gazdaságaikra gyakorolt befolyását. Az Európai Központi Bank (EKB) éppen az amerikai döntés előtt egy héttel csökkentette tovább irányadó kamatszintjét. Ez jó hír a magyar gazdaság számára is, hiszen a Magyar Nemzeti Bank szándékaival egybeesik az EKB hosszan alacsony szinten tartani kívánt kamata. Az egymástól széttartó amerikai és európai kamatpályák egyik következménye volt, hogy az elmúlt hónapokban az euró és a forint együtt gyengült a dollárral szemben. Ez persze kedvező az exportőröknek, hiszen átmenetileg előnyösebb helyzetbe kerülnek amerikai versenytársaikhoz képest, viszont a fogyasztókat hátrányosan érintheti a dráguló importon keresztül.

Hosszabb távon az inflációs nyomás felerősödésével (az olajárak sem esnek a végtelenségig) további kamatemelések válnak majd szükségessé. Az adósságok megújítási kényszere során egyre magasabb kamatszintekre és a hitelezők pénzéért folyó erősödő versenyre számíthatnak a jelenleg a szokottnál kényelmesebb helyzetben lévő kormányzati és vállalati adósok.

A kamatteher növekedésével vagy a bevételi oldal növelésére, vagy a kiadások csökkentésére lesz szüksége az adósoknak.

A vállalatok esetében ez vagy áremelésekkel, vagy költségcsökkentéssel (létszámleépítés, beruházások elmaradása, hatékonyságnövelés) járhat, míg az államok előtt lehetőségként az adóemelések (újabb adók bevezetése), illetve a költségvetés kiadási oldalának (szociális, egészségügyi stb. kiadások) visszavágása állhatnak. A lakossági jövedelmeket az emelkedő kamatok a fogyasztási célú költések felől újból a megtakarítások felé terelik majd. A termelő és szolgáltató vállalatok számára pedig ez nem tűnik túl biztatónak, ha épp újabb beruházáson törnék a fejüket.


www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]