Jogi esetek: Átverésből árverés

Egy nyolcvanéves, alkoholista, agyérelmeszesedéssel küzdő bácsi eladta a házát ötmillió forintért, a vevő tulajdonjogát bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. Az öregember egy ideig továbbra is a házában lakott, de amikor már a testvéréhez költözött, a vevő feltörte a házat. A szerződés szerint a bácsi megkapta a pénzt, a valóságban azonban annak nyoma sem volt. A bácsi – nyilván inkább a rokonai nyomására – pert indított a vevő ellen azzal, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik, és kérte a bíróságtól az eredeti állapot helyreállítását.

Ország-világDr. Tanács Gábor2016. 01. 21. csütörtök2016. 01. 21.
Jogi esetek: Átverésből árverés

Azt, hogy az ingatlan tulajdonjogáról per van folyamatban, bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. A házat a vevő tartozásai fejében lefoglalta a végrehajtó, majd elárverezte tizenötmillió forintért. Az összeget megkapták a vevő hitelezői. A perfeljegyzést törölték. A perbe így az árverési vevő is bekerült, mert már az övé volt a ház. Az első vevőnek időközben nyoma veszett, a bácsi meghalt, a pert az örökösök folytatták.

Az árverési vevő úgy érvelt, hogy az árverés eredeti tulajdonszerzés, a tulajdonjog tehát nem az előző tulajdonosról száll át, hanem egy hatósági aktussal új tulajdonjog keletkezik. Nem számít, hogy az előző tulaj jogosan jutott-e az ingatlanhoz, ő jóhiszeműen, árverésen szerezte a tulajdonjogot, azt nem lehet tőle elvenni.

A bácsi örökösei azzal érveltek, hogy a Ptk. azt írja: ingatlan tulajdonjoga még árverésen sem szerezhető meg olyasvalakitől, aki maga nem tulajdonos. Márpedig ha az első vevő jó erkölcsbe ütköző szerződést kötött, akkor ez az ember soha nem volt az ingatlan tulajdonosa.

Erre az árverési vevő azt mondta, hogy ha ez így van, akkor nem lett volna szabad az ingatlant árverésre bocsátani, tehát a végrehajtót kell elővenni. Másrészt ő jóhiszemű volt, mert a hatósági közreműködés árverés esetén felment az utánajárási kötelezettség alól.

A bíróság úgy látta, hogy az eredeti adásvételi szerződés jó erkölcsbe ütköző és érvénytelen, egyrészt mert a bácsi belátási képessége hiányos volt, másrészt, mert az ingatlan értékének a harmadát kapta meg – valószínűleg azt se. Az árverési vevő nem volt jóhiszemű, mert az ingatlannyilvántartásban benne volt, hogy az ingatlan tulajdonjogát perben vitatják.

A jóhiszeműség ilyenkor azt jelenti, valaki nem tud arról, hogy a valóságban más a helyzet, mint ami az ingatlan-nyilvántartásban áll. Itt nem ez történt, az árverési vevőnek tudnia kellett arról, hogy a perben az eladó visszakaphatja a tulajdonjogot. Ha erről a végrehajtó nem tájékoztatta, amiatt esetleg követelhet tőle kártérítést, de az árverés kiírása önmagában nem volt jogszabálysértő – egyszerűen kockázatos árut vett, és rajtavesztett.

Ezek is érdekelhetnek