Megállíthatatlanul mélyülő szakadék, filantrokapitalizmus kockázatokkal: Követhetetlen milliárdok

A szegények és a gazdagok közötti szakadék megállíthatatlanul nő. 2010 és 2015 között a legszegényebbek 50 százalékának vagyona 41 százalékkal csökkent annak ellenére, hogy a Föld népessége 400 millióval nőtt. Ugyanebben az időszakban a 62 leggazdagabb vagyona 500 milliárd dollárral, 1,76 ezer milliárd dollárra nőtt. A jótékonysági szervezet állítása szerint 2010-ben a 388 leggazdagabb ember tulajdonában ugyanakkora vagyon volt, mint a világ legszegényebb 50 százalékáéban.

Ez a szám 2014-ben 80 főre, majd 2015-ben 62-re csökkent. Korunk legmódosabb emberei látszólag sokat tesznek a fejlődő országokért. Alapítványokon keresztül globálisan segítik a világ szegényeit. A Global Policy Forum tanulmánya szerint azonban a befolyásos filantróp (emberszerető) alapítványok aláássák a kormányok szuverenitását és az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezetek működésének megítélését. A tanulmány szerint a 27 legnagyobb alapítvány a jelentős politikai befolyás mellett tekintélyes vagyonnal, együttesen több mint 360 milliárd dollárral rendelkezik. Az alapítványi költések az elmúlt tíz évben megháromszorozódtak, évente 10 milliárd dollárra rúgnak napjainkban. Közülük is a Bill és Melinda Gates által létrehozott alapítvány vezet a maga 2,6 milliárd dolláros éves adományával (2014) a riport szerint, ezenkívül a Gates Alapítvány a legnagyobb, nem állami támogatója a WHO-nak, a nemzetközi egészségügyi szervezet- nek is.

A „filantrokapitalizmus” számos kockázatot rejt magában, állítják a kutatók, többek közt gyengíti a globális kormányzást, bizonytalanná teszi a finanszírozást, hiányos a számon kérhetőség és monitorozás rendszere. A tanulmány példának szintén a Gates Alapítványt említi, amely támogatásának nagy részét afrikai országok mezőgazdasági fejlesztésére fordítja. Ám a 669 millió dollárnak mindössze 4 százaléka jut el a fekete kontinens civil szervezeteihez – a többi amerikai és európai központi szervezeteknél marad.