Nem bestiák, nem vadmacskák, nem amazonok, hanem NŐStények

Csupán néhány hónapja dübörög a NŐStények, előadásaikon a csilláron is lógnak. Eddig csak egyszer fordult elő, hogy valaki elhagyta a nézőteret, mert nem vette jó néven a felcsúti Disneylanddel kapcsolatos megjegyzést. De a lányoknál ezután sem lesz tabu téma: éppúgy viccelődnek a napi politikával, mint a saját nemi életükkel. Gátlástalanul őszintén vezetik be a humor rejtelmeibe a közönséget, rezzenéstelen arccal mondják ki azokat a dolgokat, amelyekről sors- és kortársaik többsége inkább hallgat, noha megvan a maga véleménye. Egyébként éppen ezért is szövetkeztek, meg azért, mert hazánkban ezt a műfajt is a férfiak uralják, elvétve találni csak stand-upos csajt. Ahogyan azt a KFT zenekar anno megénekelte: „Az a baj, hogy a nők vagy csúnyák, vagy szépek és buták, vagy ha szépek és okosak is egyben, nem állnak szóba velem” – vagy éppenséggel stand-up csapatot alapítanak.

A négy pimasz és kacér, szókimondó komika: Burszán Vera, Papp Helga, Csányi Erika és Balogh Anna.

A gyengébb (erősebb?) nem képviselőiből álló banda „szülőanyja” és háttérből irányító mindenese Pleszkán Frigyes dzsesszzongorista lánya, Pleszkán Écska, aki az egyik tehetségkutatón úgy elkápráztatta karcosan rekedt, dacosan kristálytiszta hangjával a színpadnak háttal ülő zsűritagot, hogy azonnal megnyomta a gombot.

A sokrétű, pörgős, mindig mosolygó kishölgy az éneklésen kívül képzőművészként, leginkább pedig bábkészítőként kamatoztatja tehetségét. Nemrég kiállításon mutatta be extravagáns figuráit, Soulbreakers nevű zenekarával pedig folyamatosan nyomja a bluest és a rockot, lemezük is van már. Miért ne férne bele az életébe még a női stand-up is?! Csapatépítő felhívására nyolcvanan jelentkeztek, de csak négyen futottak be a célba. „A stand-up egyik titka nem feltétlenül a vicces sztori, hanem elsősorban a helyzetkomikumra való érzékenység. A férfiak talán sokszor szókimondóbbnak tűnhetnek, ám a nőknek is megvan a maguk véleménye, csupán elegánsabban tálalják azt.”

Akkor nézzük is, kik ezek a határozott egyéniségek!

Kezdjük a „legpapphelgásabbpapphelgával”, a kreatív eszmefuttatások maratonistájával, az önirónia hosszútávfutójával, akit a csigák is jobbról előznek. A tősgyökeres pesti hölgy imád a középpontban lenni, néha pedig inkább a háttérből hallgat és figyel. Drámapedagógus, művelődésszervező, coach (fejlesztő, nevelő szakember), de rendelkezik műsorvezetői és közösségitér-üzemeltetői tapasztalattal is. „Szövegeimben betekintést engedek a szinglik életének rejtelmeibe, kalandjaiba, a társkeresés, a párkapcsolatok nehézségeibe, ügyetlenkedéseibe” – árulja el. Ahogyan ő mondja: néha átértékeli a tömegközlekedés anomáliáit, naivaként pedig megoldásokat keres a világbéke megteremtésére. Karakterei a mindannyiunk által jól ismert városlakók, akik néha ferde szemmel néznek egymásra, néha pedig közösségként fellépve teremtenek igazi fesztiválhangulatot.

Csányi Erikáról ne gondolja senki, hogy az OTP-vezér Csányi rokona. Szolnokról származik, gasztrofilozófus édesapja a Tisza-parti város gulyásfesztiváljának kitalálója. A magát vadnak és vehemensnek jellemző díva hatévesen látta a Csárdáskirálynőt, amely úgy elvarázsolta, hogy attól kezdve csak arra tudott gondolni, neki a színpadon a helye. Amikor eljött az ideje a megmérettetésnek, nem vették fel a Színművészetire, elment tehát Békéscsabára, a Jókai Színházba, ahol kitanulta a mesterséget. Sosem rajongott a matematikáért, de a sors egy bankba vezérelte, s ott bizony számokkal kell zsonglőrködnie.

De most már első a színpad és a sok fellépés! Beindult a szekér: feltűnt az egyik kereskedelmi csatorna szappanoperájában is. „Sokat töprengek, előny-e nőnek lenni a stand-upban. Én nem vagyok az a tipikus nő, például sosem jártam magas sarkúban, pedig a külsőség ad némi nőies tartást. Annak örülnék igazán, ha bennünket nem a mellméret vagy a combhosszúság alapján különböztetnének meg a férfi kollégáinktól.”

A társulat dögös nője, vigyori mágusa, Balogh Anna a Győr-Moson-Sopron megyei Ravaszdról érkezett, ahol megfogalmazása szerint a kamionok lapos macskaszőnyegen haladnak tova. Tálcán kínálkoztak számára a falusi témák, ezek sokkal közelebb állnak hozzá, mint a politika vagy a sztárvilág. Imádja az egomán kalandozásokat, amikor is a valóságot a fikciókkal elegyítheti. A hozzá közelállók kifogyhatatlanok a vele kapcsolatos jelzőkből: szélhámos, szemtelen, szeszélyes, cserfes, mágikus, meglepő és hajthatatlan. Tulajdonképpen mindegyiket vállalja, de azt még hozzátenné, hogy humoros, merthogy a nőknek jó humoruk van!

Anna színháztudományi mesterszakon végzett, résztvevője a Katona József Színház ifjúsági programjának, fellép a Momentán Társulattal és immáron a NŐStényekkel. Foglalkozik bűvészettel, az előadó-művészet több formájával, verseket ír, interjúkat készít. Ráadásul ilyeneket tud mondani: „Az életben csak egyszer szabad őszintének lenni, amikor a mentős megkérdezi, mit vettél be.”

Végül, de nem utolsósorban következzék Burszán Vera, alias Süti, aki glutén-, laktóz- és cukormentes teremtmény, kizárólag természetes összetevőkből áll. Az is helytálló vele kapcsolatban, hogy nem piskóta, viszont nyomokban rizsát tartalmazhat. Gimnazista korában döntött a színészi pálya mellett. A Békéscsabai Színiiskolában szerezte meg a mesterséghez szükséges alapokat, hogy legalább ne essen le a világot jelentő deszkákról.

Oroszlánkörmeit a fővárosi Holdvilág Kamaraszínházban és a tatabányai Jászai Mari Színházban mutatta meg, majd zenei pályára nyergelt át. Máig tagja a Chicken Motel punkegyüttesnek és a Három Kismalac zenekarnak, utóbbival Bőrizomtömlő címmel lemezt is adott ki. Jól ötvözi a dumálást és a muzsikát, ezzel feltalálva a zenés stand-upot. Különben civil foglalkozása anyakönyvvezető, így csupa boldog emberrel találkozik, és csak szombaton dolgozik – na jó, egész héten és szombaton is.

Virgoncok, helyesek, felkészültek és okosak a NŐStények. Hogy sikerül-e megszerettetni magukat a férfi kollégáikkal, illetve elfogadják-e egyenrangúnak, netán vetélytársnak őket, azt még nem lehet megmondani. De az már most biztosnak látszik: a közönség rajong értük.