Szexviadal - Miért is ciripelnek a tücskök?

A tücsök a szavazáson a kisasszony-szitakötő és a nagy szarvasbogár felett aratott győzelmet, igaz, alig több mint kétezer szavazatot kapott a tücsök, s másfél ezret a szitakötő.

A mezei tücsök (Gryllus campestris) számos más néven is szerepel a magyar köztudatban, így például emlegetik trücsök, prücsök, prütyök, szütyőke néven is, utalva az állat hangjára. Mely a mesék világában hegedülésének tulajdonított hang – bár tudjuk, hogy igazából az állat szárnyain lévő recék összedörzsölése által képződik a cirpelés, melyet a szárny egyféle hangszórómembránként felerősít. Ezt fokozza és egyben irányított hangként továbbítja egy kisebbfajta tölcsér, melyet a kissé felemelt szárny és az állat potroha alkot. Sőt a hím tücskök által vájt lakólyuk és az előtte lévő többtenyérnyi kitisztított terület is ezt a célt szolgálja.

De miért is ciripelnek a tücskök? Nem azért, amiért a mesebeli társuk egész nyáron hegedül! A tücsök azért hangoskodik, amiért a gím- és dámbika bőg, a fajd dürrög vagy a rigó, cinke és más énekesmadár füttyög. A szex irányítja e tevékenységet is: a tücsköknél csak a hím ad ki hangot, főleg azért, hogy a nőstényt magához hívja és udvaroljon, illetve, ha hím közelegne, akkor azt tájékoztassa arról, hogy ő bizony potens, rátermett legény. Ha nőstény jön, a hívó ciripelés átalakul halkabb, lágyabb hangjelzéssé, de ha hím tücsök jő, akkor felerősödik. Ha ez nem elég az elrettentéshez, akkor a hím tücskök megvívnak egymással: előbb csápjaikkal, fejeikkel próbálják eltolni a másikat, bizonyítván, ki az erősebb.

Ha ez nem elég, akkor bevetik a rágóikat és harapják is egymást. Az igazi ciripelési szezon tavasz végétől nyár elejéig tart. Ez a szaporodás időszaka: a nőstények egyik hangoskodó hímtől a másikig vándorolnak, többel is párzanak. A hangot – mivel fülük nincs – az első lábakon lévő hártyákkal fogják. Tízméteres távolságból pontosan azonosítani tudják a hang forrásának helyét.

A tücskök a sáskák, szöcskék rokonai. Hazánkban 11 tücsökfaj él, legismertebb a gömbölyű fejű mezei tücsök és a veteményest károsító lótücsök, más nevén lótetű. S ahogy az utóbbi, úgy az év rovarává lett mezei tücsök sem képes repülni. Világszerte 5500 tücsökfajt írtak le eddig.

Míg mindenki számára egyértelmű, hogy a sáskák, szöcskék mit esznek, a tücsökről ez nem mondható el. Őkelme is sok zöld növényi részt és magvakat is fogyaszt, ám azt kevesen tudják, hogy talajban élő kisebb állatokat is elkap, sőt dögöket is megrág – vagyis növényi és állati eredetű táplálékon él. Ugyanakkor önmaga is fontos szerepet tölt be a táplálékláncban: kígyók, békák, madarak eledele, de fogyasztják kisebb ragadozók is.

Számunkra természetes, hogy hallunk tücsökszót, de sok nyugateurópai államban nem az. Ott eltűnt a vegyszerezés miatt, így aztán kiemelten veszélyeztetett és ezért védett fajként tartják nyilván Nagy- Britannia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Dánia, Litvánia területén.

FEHÉRJEFORRÁS. Elsősorban Délkelet-Ázsia, de Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika országaiban is elterjedt más ízeltlábúak mellett a tücskök fogyasztása. Egyesek az emberiség élelmezésének problémáit is az entomofágia (a rovarok fogyasztása) szélesebb körű elterjesztésével vélik megoldani.

VIADOROK. Kétezer éves hagyománya van a tücsöktartásnak és a tücsökviadalnak Kínában. Cirpelése miatt kedvenc háziállatként tartottáktartják, s a hímek verekedését kihasználó viadalokon komoly fogadások során vagyonok is elúsztak már. A sok tragédia miatt voltak olyan időszakok, amikor betiltották a tevékenységet, de a kulturális forradalmat is túlélve máig élő hagyomány a nagyvárosokban.