Terjedő vallásháború

Szaúd-Arábia azzal került a hírek élére: január 2-án kivégeztek negyvenhét embert terrorizmus vádjával. A legismertebb közöttük egy síita főpap, Nimr al-Nimr ajatollah volt. A terrorcselekmény, amellyel megvádolták: az arab tavasz idején tüntetésekre bujtott fel embereket. A több mint egy éve halálra ítélt Al-Nimr valóban központi alakja volt a szaúdi királyságban 2011–2012-ben zajló tüntetéseknek, amit nem is tagadott, de mindvégig állította: erőszakra sosem buzdított. Hiába: a szaúdi rezsim mindennél jobban tart az ellenzékétől – ahol kuruzslásért vagy istenkáromlásért is kivégeznek embereket, mire számíthat egy ellenzéki, aki annak idején az ország keleti részének függetlenedését is kilátásba helyezte.

A szaúdi vezetésnek erősnek kell mutatkoznia, hisz bajban van: elemzők szerint öt év alatt az ország feléli tartalékait, s ha addig nem talál ki valami okosat a királyi család, az ország összeomolhat. Irán, az iszlám világ másik nagyhatalma hevesen reagált a kivégzés( ek)re. A síita többségű országban (ahol amúgy szintén kivégeznek évente úgy kétszáz embert) óriási tüntetések fogadták al-Nimr kivégzését. A tüntetők felgyújtották a szaúdi követséget, az iráni vezetők bosszút ígérnek. A kormánypárt azt kérte a kormánytól, hogy zárják be a nagykövetséget, azonnal utasítsák ki a nagykövetet, és végeztessék ki a szaúdi terroristákat, akiket Iránban tartanak fogva.

Jelenleg a két ország közt nincs diplomáciai kapcsolat, nincs légi közlekedés, polgáraik pedig nem utazhatnak a másik országba. Hétfőn Bahrein is megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, a lépés a szaúdiakkal való szolidaritást jelzi. Ugyanezt tette Szudán is. Az Egyesült Arab Emírségek visszafogottabban cselekedett: teheráni nagykövetét ügyvezetőre cserélte. Nem mellesleg Szaúd-Arábia épp egy 34 iszlám országból álló katonai koalíciót vezet néhány hete, Irán pedig újabban egyszerre van jóban Oroszországgal és az USA-val.

JÖHET KELET?
Kína megalkotta első terrorellenes törvényét, amely január 1-jétől él. A jogszabály alapján akár külföldre is küldhet katonai erőket a terrorizmus felszámolására, bár a kínai pártvezetés és a média általában az ujgur és a tibeti függetlenségi mozgalmak tagjait nevezi terroristáknak. Mindenesetre a szír ellenzék vezetője, Khaled Khoja még a héten kétnapos látogatást tesz Kínában, ahol az ottani külügyminiszterrel folytat majd tárgyalásokat.
 

NORMÁLIS HOZZÁÁLLÁS
Törökországnak be kell ismernie, hogy Izrael olyan ország, amelyre szüksége van, és ez fordítva is igaz – fogalmazott csavarosan az éveken keresztül Izrael-ellenes diskurzusáról ismert török elnök, Recep Tayyip Erdoğan. A két ország viszonya 2009-ben romlott meg, amikor izraeli kommandósok támadtak meg egy török segélyszállító hajót, megölve annak kilenc utasát.