Vagyonokat fialó ötletek

A gondolkodás az egyik legkeményebb munka, valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy olyan kevesen foglalkoznak vele – mondta az autógyáros Henry Ford. Ő volt az, aki első kocsiját egy fészerben barkácsolta össze, míg végül a masina ki sem fért az ajtón, le kellett bontani az építményt. Ford sikerének egyik titka volt, hogy igyekezett megnyerni tehetséges munkatársait: aki hasznos újítást javasolt, annak jókora pénzköteggel díjazta igyekezetét.
Sok olyan újdonság fiadzott nagy pénzt, amely első látásra haszontalannak tűnt, és az ötletgazdát körbekacagták.
Ki hitte volna, hogy meg lehet gazdagodni kutyanapszemüvegből és ebeknek készült ékszerből? Netán az autók antennájára húzható vicces labdákból? A nagy ötlet nem föltétlenül egy világmegváltó találmány, csak valami olyasmi, ami még nem jutott eszébe senkinek…
A hetvenes években például egy Gary Dahl nevű amerikai egy kocsmában merengve kitalálta, hogy a kőből készült háziállat kevesebb vesződséggel jár, mint egy bőrkanapét karmolászó macska vagy egy rendszeres sétáltatásra szoruló eb. Ötletét megvalósította – ez lett a Pet Rock, azaz kőből készült házi kedvenc, melyből másfél milliót adtak el. Nagy költséggel nem járt, hogy egy kavicsra szemeket rajzoljanak, így a vicces ötletgazda szépen megszedte magát.
A mai kor legtöbb „nagy durranása” az internethez kötődik. Gondoljunk csak a világhálós kereskedelemre vagy a közösségi oldalak népszerűségére. Hogyan lett Mark Zuckerbergből a világ legfiatalabb milliárdosa? Természetesen egy remek ötlet jóvoltából. Az egyetemi campusban működött egy számítógépes rendszer, melyben a diákok adatai és fényképei szerepeltek. Sokan használták, de csak a szoftverek világában otthonosan mozgó Zuckerbergnek jutott eszébe, hogy mindezt továbbgondolja.
A rendszerét először csak a Harvard Egyetem hallgatóinak adataival töltötték fel, mígnem, tíz éve, nyilvánossá vált a hálózat. Ma pedig az egész világ ott nyomul a Facebookon – egy átlagos napon egymilliárdnál is többen lépnek be a közösségi oldalra. Az alapító részvényei 45 milliárd dollárt érnek – nemrég jelentette be, hogy vagyona zömét jótékonyságra kívánja fordítani az 1984-ben született Zuckerberg. A következő nagy terve az ingyenes internetelérés, melyet odafenn lebegő óriásdrónokkal biztosítanak majd.
Ki áldoz több millió dollárt arra, hogy ruhákat kölcsönző céget alapítson? – kérdeznénk, de erre is akadt befektető. Nem esküvői öltözetekről van szó, nem is jelmezekről.
Egy vállalkozást arra hoztak létre, hogy hétköznapi holmikat kölcsönözzön, amiket az illető addig hord, ameddig csak szeretne, majd kaphat újabb göncöket, egy fix havidíjért. Így akár minden héten új holmikban bosszanthatja a riválisait az az amerikai, aki előfizet.
– Fiam, mit hülyülsz, inkább a leckéd írnád! – sok szülő így utasítaná rendre a kölyköt. Egy amerikai család viszont nem tette, így a 12 éves fiuk, Greyson MacLean megálmodott egy „hiánypótló” tárgyat, a legokockákra többször is ráragadó matricát. A család felnőtt tagjai intézték a dolog üzleti részét, a matrica bombasikert hozott. Feltalálni a meleg vizet? Ennél egyszerűbb egy kanadai cég ötlete. Mostanában palackozott levegőt árulnak.
Először jó poénnak tűnt ez az árucikk, ezért viccből vásárolták.
Újabban azonban kezdik komolyan venni, mondván, a szennyezett kínai nagyvárosokban egy-egy slukk tiszta levegő kincset érhet. A kínaiak kezdik elkapkodni a „friss hegyi levegőt” rejtő palackokat. Ez önmagában nem oldja meg a légszennyezés problémáját, de amíg erre rájönnek a pekingiek, addig a kanadai cég jól megszedheti magát.