A britek egyenlőbbek

Közeledik az uniós tagságról szóló 2017-es brit népszavazás, növekszik az EU-s bürokraták kompromisszumkészsége.

Ha a látszat nem csal, David Cameron brit miniszterelnök szinte mindent megkap az EU-tól – feltéve, ha cserében a függetlenségi népszavazás előtt Nagy-Britannia uniós tagságának megtartása mellett kampányol.

A The Telegraph című brit konzervatív lap értesülései szerint az unió vezetői elfogadhatják azt a legújabb, múlt vasárnap vázolt szerződéstervezetet, amelynek központi eleme a migráció hatásaival súlyosbított brit közszolgáltatási rendszer terheinek könnyítése lenne. A részletekről a hét végén tárgyalt Donald Tusk, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke és David Cameron, Nagy-Britannia miniszterelnöke. A brit kormányfő meg tudta győzni tárgyalópartnerét, hogy országának olyan jogosítványra van szüksége, amely „közszolgáltatási vészhelyzetre” hivatkozva lehetővé teszi, hogy azonnal korlátozásokat vezessenek be a bevándorlásban.

A brit miniszterelnök sikere látványos, főleg ahhoz képest, hogy a múlt héten Brüsszel még egy, az euroszkeptikusok által csak a brit oroszlán megsértésének titulált változatot ajánlott, amely ugyan lehetővé tette volna a vendégmunkások egyes juttatásainak négyéves felfüggesztését, de ehhez először Brüsszel jóváhagyására kellett volna várnia Londonnak.

A konzervatív tory indulatokat tovább gerjesztette, hogy a reformcsomag három hónapot hagyott volna a vészhelyzet meghirdetése és a korlátozások bevezetése között. A hét végi, jóval engedékenyebb egyezség szerint azonban bármely vészhelyzeti fék azonnal életbe lép, amint a brit kormány bejelenti, hogy kivették a brüsszeli vétó és halasztás lehetőségét.

Az Európai Tanács elnöke nem véletlenül kért még időt a végső szöveg összeállításához, hiszen ez a változat azt jelenti, hogy Nagy-Britannia de facto egyoldalú döntéssel korlátozhatja például a kelet-európai EU-tagállamokból érkezők munkavállalási lehetőségeit. A végleges megoldást sokan az uniós állam-, illetve kormányfők február 18–19-i csúcstalálkozójától várják.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A brit követelések között szerepel annak rögzítése, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége.