A harcot a szó legszorosabb értelmében tessék érteni!

Palágyi Béla Sportnapló rovata - Kétségtelenül a kosárlabdáé volt a múlt hét vége. A férfiaknál a Zsíros Tibor Magyar Kupa döntője zajlott a fővárosban, míg a női válogatott a szlovákokkal Pécsett, az Európa-bajnoki részvételért harcolt: sikeresen, hiszen egyetlen ponttal, 65-64 arányban győzött. És a harcot a szó legszorosabb értelmében tessék érteni! Jó meccsekben nem volt hiány, izgalomban meg különösen nem.

Ország-világPalágyi Béla2016. 02. 27. szombat2016. 02. 27.

Kép: Budapest, 2016. február 21. A kupagyőztes Egis Körmend játékosai örülnek a férfi kosárlabda Magyar Kupa döntőjében játszott Szolnoki Olaj KK - Egis Körmend mérkőzés után a budapesti SYMA Rendezvényközpontban 2016. február 21-én. Egis Körmend-Szolnoki Olaj 68-55. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt, Fotó: Szigetváry Zsolt

A harcot a szó legszorosabb értelmében tessék érteni!
Budapest, 2016. február 21. A kupagyőztes Egis Körmend játékosai örülnek a férfi kosárlabda Magyar Kupa döntőjében játszott Szolnoki Olaj KK - Egis Körmend mérkőzés után a budapesti SYMA Rendezvényközpontban 2016. február 21-én. Egis Körmend-Szolnoki Olaj 68-55. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt

A Szolnoki Olaj KK, a tavalyi kupagyőztes szép lassan menetelt a végső összecsapás felé. Különösen frásztörő izgalmat hozott az Alba Fehérvár elleni meccsük, melyet olykor tízpontos hátrányból is a maguk javára tudtak fordítani.

A fináléba jutásért az esélyeshez méltó könnyedséggel verték a Pécsi VSK-t. Következett a döntő összecsapás. Hogy ki ellen? Hát a Körmend ellen, akik csak hosszabbításban győztek a Paksi Atomerőmű ellenében. Azért érdemes volt megfigyelni, hogy a végét nagyon jól bírták a körmendiek. Na, erre a tulajdonságukra nagy szükség volt a döntőben, mert az Olaj a 23. percben már 38-29-re vezetett. És akkor elszaladt a ló… A Körmend a 38. percben már kilenc pontra húzott el, egy hosszabbítást fölényesen nyerő csapat pedig innen már nem veszít: 68-55-ös végeredménnyel vitték el a kupát. Tegyük hozzá, megérdemelten.

Szívből tudnánk is örülni a látottaknak, ha a szolnoki csapatban játszó Vojvoda kivételével a két csapatban nem a külföldi légiósok vitték volna a prímet. Amikor ezt a négyszeres kupagyőzelemben is részt vállaló Báder Mártonnak szóvá tettem, aki jelenleg szakkommentátorként dolgozik az M4-nél, azt mondta, jó a négylégiósos limit csapatonként, magyarokkal úgy 5-10 év múlva tudjuk kiváltani őket.

Hát ennyit a férfiakról. A női válogatott ügyesen, szépen kosarazott, és vezet csoportjában. Ha Izland és Portugália ellenében – esélyesként – nem botlanak, ott lehetnek az Európa- bajnokságon. És a részvétel – ezt a futballistáktól tudhatjuk – igen-igen fontos...

 

ARANYEMBER
Papp Laci, a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó kilencven évvel ezelőtt született. Londonban, 1948-ban nyerte az első ötkarikás aranyat, aztán még kettőt rátett. Már ezért az eredménysorért is lehet rajongani a remek sportemberért, ám emberi tulajdonságai miatt is kiérdemelte volna az aranyakat. Például azért, ahogy a sportágát szerette. Egy időben Szolnokon évente megtartották a „szakmunkástanulók olimpiáját” – a díszvendég természetesen Papp Laci volt.

Ő pedig napokon át nézte, miként csépelik egymást az inasgyerekek, akiket természetesen a bajnok jelenléte doppingolt. Lett volna oka sértődésre, mivel nem mindig tisztelték rangján. Indulat nélkül mesélte, hogy a házát kölcsönből építette, pedig ha engedik megvívni a világbajnoki címért, nem lett volna szüksége az OTP-re. Egy nagy hatalmú sportvezető azonban azt mondta:
„Még Papp Laci sem kereshet félóra alatt annyit, amennyit egy csepeli munkás egész életében!”

Ezzel a döntő sorsa el is dőlt, ám a nagyszerű sportember még ezek után is, szakvezetőként odaállt a szorító sarkába. Mint embernek jár neki ezért a negyedik arany.