A hét témája: Korrupcióban biztosan jól teljesítünk

Immár 21. alkalommal tette közzé a Transparency International (TI) az éves korrupcióérzékelési indexét (CPI), amely a vállalati és politikai korrupció mértéke alapján sorolja be a vizsgált országokat. A mutató szakemberek és üzletemberek azzal kapcsolatos véleményét összegzi, hogy mennyire „sumák” a közszféra az adott államban. Annak az országnak jár 100 pont, ahol teljesen tiszta és átlátható az állam működése – már ha egyáltalán lenne ilyen, de az eminens Dánia is csak 91 pontot szerzett. A 2015-ben vizsgált 168 ország mezőnyét Szomália zárja 8 ponttal – vagyis ott szinte útbaigazítást se nagyon lehet kérni az utcán anélkül, hogy ne kelljen lefizetni valakit. 

A legfrissebb rangsor szerint Magyarország 51 pontot ért el, amely az 50. legkorruptabb helyre elegendő. Ezzel sikerült alulmúlni az egy évvel korábbi eredményünket, ugyanis 3 ponttal kaptunk kevesebbet: 2014-ben 175 ország közül a 47. helyet szereztük meg. 

A visszaesés a régión belül a legfájóbb: hazánk a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak. 2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot. A régió abszolút győztese Csehország, amely 5 ponttal, 56-ra javította előző évi pontszámát, aminek köszönhetően  16 helyet előreugorva,37. lett a rangsorban. 

Európai uniós összehasonlításban is minden okunk megvan a szégyenkezésre. 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt hazánk az akkor még 27 tagot számláló EU-ban, ám erkölcsileg tovább csúsztunk: a 28 tagállam közül holtversenyben a 22–24. helyen végeztünk. 

Mindent egybevetve: szomorú tény, hogy a 168 ország több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el. Vagyis a korrupció elleni küzdelem az országok zömében gyenge lábakon áll. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 országai közül tízen – köztük az európai uniós tagállam Olaszország – tartoznak az 50 pontnál gyengébben teljesítő államok csoportjába. 

Az ugyancsak G20-tag Törökország tovább folytatta a 2014-ben megkezdett zuhanórepülést: akkor 11 hellyel rontotta az eredményét, most 2 helyet esett vissza. Az egyik legnagyobb vesztes a szintén G20-tag Brazília, amely az előző évi helyezéshez képest 7 helyet visszacsúszva a 76. lett. 

Azért a „notórius jó tanuló” Dánia is rontott: bár elsőségét megőrizte, vesztett 1 pontot. A dobogó második és harmadik fokán is skandináv országot találunk: Finnország 90 pontot ért el, Svédország 89-et. A skandinávok egyébként minden évben a korrupcióval alig fertőzött országok élmezőnyében végeznek, de néhány további nyugat-európai ország, valamint Új-Zéland is. Tartósan jó teljesítményük arra vezethető vissza, hogy ezekben az államokban a polgárokat szolgáló közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, a kormányok pedig nyilvánosságra hozzák, hogy mire használják a közpénzeket. Azaz a közpénzadatok nyilvánossága és az igazságszolgáltatás függetlensége hatékonynak bizonyul a korrupció elleni küzdelemben. 

Az sem a véletlen műve, hogy a sereghajtók minden esztendőben az országok ugyanazon csoportjából kerülnek ki: rendre Dél-Szudán, Szudán, Afganisztán, Észak-Korea és Szomália zárja a CPI-ranglistát. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk sem elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról…

Összeállította:
Markos Mária, Szijjártó Gabriella