A világ retteg, mióta összefüggést találtak a vírus és a kóros kisfejűség között

Egyes szakértők szerint ez a kórokozó nagyobb kockázatot jelent a világ lakossága számára, mint a több mint tízezer afrikai életét követelő Ebola. Borúlátó jóslatok szerint az idén a 4 milliót is elérheti a fertőzöttek száma az amerikai kontinensen. Vajon jogos- e a globális riadalom, s nekünk itt, Magyarországon kell-e félnünk a kórokozó megjelenésétől? – kérdeztük dr. Nagy Károlyt, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének egyetemi tanárát.

– Elképzelhető, hogy a WHO kicsit túlreagálja a dolgokat, de inkább riasszák a lakosságot és a hatóságokat, mint hogy fontos információk sikkadjanak el. A Zika-vírust évtizedek óta ismerjük, 1947-ben azonosították az afrikai rhesus makákó majmokban.

Emberben először 1968-ban izolálták. Ahogy a sárgalázat, ezt is egy ízeltlábú, az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti. A Zika-járvány 2014-ben ütötte fel először a fejét, Északés Dél-Amerika, valamint a karibi térség országaiban. Eddig nem okozott különösebb problémát.

A média érdeklődését az váltotta ki, hogy az orvosok összefüggést találtak a Zika-vírusos fertőzés és a kóros kisfejűség (mikrokefália) között.

S miért pont Dél-Amerikában? Ennek valószínűleg a rossz higiénés körülmények, a nagyobb zsúfoltság lehet az oka – magyarázza szakértőnk. Ám nem minden fertőzés jár ilyen megbetegedéssel: a mikrokefáliával született csecsemők mindössze kis hányadánál azonosították a vírust. E fejlődési rendellenességet a herpesz, a rubeola vagy a szifilisz is kiválthatja. Ami viszont aggodalomra adhat okot: Venezuelában több mint 200 fertőzöttnél az úgynevezett Guillain–Barré-tünetegyüttes megjelenését észlelték. Ez az alsó végtagok bénulásával kezdődik, majd átterjed a karokra és más testrészekre, illetve érintheti a légzőszerveket is, ami fulladásos halálhoz vezethet.

A Zika-vírus-fertőzöttek 80 százaléka azonban tünetmentes, kis hányaduk panaszkodik enyhe influenzaszerű tünetekre.

A WHO szakemberei joggal aggódnak amiatt, hogy az egyiptomi szúnyog – mely eddig Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában volt honos – a bolygó egyre több pontján megjelenik az éghajlatváltozásnak, a kontinenseken átívelő kereskedelemnek köszönhetően. A hűvösebb európai klímát azonban nem kedveli, ezért nem valószínű, hogy itt elszaporodik.

Védőoltás vagy orvosság egyelőre nincs a kór kezelésére. Az USA-ban gőzerővel dolgoznak a vakcina kifejlesztésén, de évekbe telik, mire abból engedélyezett szer lehet. Azoknak, akik a fertőzött területekre utaznak, annyit lehet tanácsolni, hogy minden lehetséges módon védekezzenek a szúnyogcsípések ellen.