Ásót, kapát kalapálva

A metszőollót szedjük szét, és a vágópengés felét élezzük, de annak is csak a domború oldalát (vagyis azt, amelyik vágáskor nem érintkezik a másikkal). Az élezés eszköze a finom fenőkő, amit a munka során folyamatosan olajozzunk (például finom szerszámolajjal). Az él minőségét úgy ellenőrizhetjük, hogy egy papírlapot elvágunk az ollóval. Ha egyenletes a vágás, az olló éles. Ha szakítja, gyűri a papírt, húzzunk a csavaron annyit, hogy a rugó még képes legyen kinyitni az ollót. Ha a vágás ezután sem tökéletes, folytassuk az élezést. (Amíg élezünk, érdemes petróleumban áztatni az olló rugóját, hogy megszabadítsuk a sok szutyoktól, és olajozottabban működjön.)

Máig legjobb módja az ásó, kapa élezésének az él kikalapálása. Ezzel az úgynevezett hidegen alakítással nemcsak élezzük, de eddzük is a vas szerszámtestet. Ideális eszköze a kaszaüllő (amit a kasza kikalapálására használtak általánosan), ennek híján egy síndarab vagy nagyobb kalapácsfej is megteszi, amire a szerszámtestet fektetjük. Az ásó, kapa élét erős és határozott ütésekkel kalapáljuk végig, lehetőleg úgy, hogy az ütések egymást fedjék. Igyekezzünk 3 milliméternyi élsávban dolgozva megélezni az ásótestet. A túlságosan nagy erejű kalapálástól tartózkodjunk, mert a fém megnyúlhat és berepedhet.

Választhatjuk a reszelővel való élezést is, ami egyszerűbb, mint a kalapálás. A szerszámtestet fogjuk satuba, és úgy élezzük először a durvább, majd a finomabb fogazású reszelővel. Az így kialakított él nem olyan tartós ugyan, mint a kalapált, de egy idényt kibír.