Beszervezési divatok

Kiszivárogtatta a németországi Der Spiegel hetilap, hogy a német titkosszolgálatok informátorokat toboroztak a menedékkérők közül – ami hasznos gyakorlat, viszont meglehetősen vitatott. Az újság szerint a német szövetségi titkosszolgálat és az alkotmányvédelmi iroda 2000 és 2013 között mintegy 850 000 menedékért folyamodó személytől kért biztonsági témájú információkat.

A gond azzal volt, hogy azoknak, akik közreműködtek a hatósággal, olyan körülményeket biztosítottak (elsősorban a személyi biztonságukat érintő, valamint jogi intézkedéseket), amelyekhez egyébként nem fértek volna hozzá. Az adatok a szövetségi parlamentben kerültek napvilágra, a menekültek kihasználását élesen bíráló Baloldali Párt interpellációjára adott válasz részeként.

A német módszerek azonban eltörpülnek Irán menekültpolitikája mellett. A perzsa országban mintegy hárommillió afgán húzódott meg az otthonukban dúló harcok elől, de közülük alig egymilliót ismertek el bevándorlónak. A státusszal nem rendelkezőkben a Forradalmi Gárda nagy potenciált fedezett fel. 2013 novembere óta több ezer afgánt toboroztak, képeztek ki, majd küldtek harcolni Szíriába – Aszad elnök mellett, iráni tisztek parancsnoksága alatt. Az ENSZ Emberi Jogi Figyelő szervezete szerint a harcoló menekültek havi 500 és 800 dollárnyi zsoldért viszik vásárra a bőrüket, ami nem kevés pénz ott. Ugyanakkor arról is szólnak a hírek, hogy akit megkerestek a hatóságok, annak sok választása nincs: vagy bevonul, vagy visszatoloncolják Afganisztánba. Sokan ezért indulnak Európába – itt legfeljebb jól kikérdezik őket.