Halálos termés

Nem minden egészséges, ami annak látszik. A gyümölcstea vásárlásánál is ajánlatos a körültekintés: hat termékről kiderült, hogy a gyártók csak az aromával nem spórolnak, az ígért gyümölcsökkel igen. Jelenleg nincs a teák összetételére vonatkozó szabályozás sem Magyarországon, sem uniós szinten. Nincs tehát előírás arra vonatkozóan, hány százalékos gyümölcstartalomtól nevezhetünk egy terméket gyümölcsteának.

Ország-világSzabó Zoltán Attila2016. 02. 15. hétfő2016. 02. 15.
Halálos termés

A gyártók egy része, a jelek szerint, visszaél a helyzettel. A Tudatos Vásárlók Egyesülete vizsgálatából kiderült: nem tüntetik fel pontosan, hogy az összetevők milyen arányban vannak jelen a termékben, s az eper-, a málna- vagy erdeigyümölcs-teák legnagyobb arányban al mát, hibiszkuszt, csipkebogyót tartalmaznak. De nemcsak a gyerekteákat vették most górcső alá. Összesen 36 gyümölcsteát teszteltek, melyek közül tizenkettőnek kétszázalékos vagy ennél kisebb volt a névadógyümölcs-tartalma. Persze a legnagyobb veszélyt nem a gyengébb minőségű, de mégiscsak ellenőrzött portékák jelentik.

A tiszafa (képünkön) állítólagos köhögéscsillapító hatásáról újabban a Facebookon terjedt el a téves információ. A tiszafa (Taxus baccata) egyetlen nem mérgező része a gyümölcsének húsa. Minden más része – így a magja is! – toxikus, már 1 grammnál kisebb mennyiségben is súlyos mérgezést okoz. Fogyasztása esetén az első panaszok – izgatottság, hányás, hasmenés – után az idegrendszeri tünetek izomrángásokban, görcsökben, nehézlégzésben nyilvánulnak meg. Keringési és légzési zavarok is kialakulhatnak, amelyek eszméletvesztéshez és végül szívelégtelenséghez, súlyosabb esetben halálhoz vezethetnek – figyelmeztet az OGYÉI. Megnyugtatásképpen azért rögzítik, hogy: „legális forgalomban még biztos nincs ilyen tea”.

A tiszafaügy kapcsán ismét felvetődik a kérdés: mit lehet tenni a főként az e-kereskedelemben megjelenő, egészségesnek hazudott, ám jobbára kuruzslók, csalók által propagált élelmiszerek, „gyógyhatású” termékek elterjedése ellen? Nos, a fogyasztók megtévesztése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult eljárás lefolytatására. A hatóságok különböző kampányokkal is igyekeznek növelni-serkenteni a fogyasztói tudatosságot. Az OGYÉI például nem először tanácsolja, hogy körültekintően járjunk el az interneten keringő receptúrákkal kapcsolatosan.

Az intézet rendszeresen frissített listát is jegyez azokról a hamis és nem engedélyezett készítményekről, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik. A listában a termék megnevezése mellett szerepel, hogy milyen veszélyekkel számolhat az, aki az illegális szert felhasználja.



Illegális termékek listája a világhálón:
https://www.ogyei.gov.hu/hamisnem_engedelyezett_termekek_listaja/
Az OGYÉI e-mail címe: [email protected].

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek