Jó erkölcsöt védő tű

MEGÚJULT és immár látogatható a kalandos sorsú tiszadobi Andrássy-kastély. Bejártuk a szobákat, ahol hajdan az arisztokraták fényűző élete zajlott, később katonák törtek-zúztak, majd árva gyerekek nevelkedtek. Ma is izgalmas kérdés, hogy vajon sétálhatott-e itt a rózsalugasban Sissi...

Ország-világPalágyi Edit2016. 02. 16. kedd2016. 02. 16.

Kép: Andrássy kastély Tiszadob arisztokrácia fényűzés támogatás helyteállítás felújítás műemlék angolkert 2016 01 08 Fotó. Kállai Márton

Jó erkölcsöt védő tű
Andrássy kastély Tiszadob arisztokrácia fényűzés támogatás helyteállítás felújítás műemlék angolkert 2016 01 08 Fotó. Kállai Márton

„Legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni” – írja a vörös grófnő, Andrássy Katinka az emlékirataiban. A kastélyt még a nagyapja építtette, akire méltán néztek fel bámulattal a családban.

De kezdjük a legelején! Az Andrássyak székely eredetűek, s úgy tudni, erre büszkék is voltak. A családi legendáriumban az áll, hogy egy vitézkedő ősük már részt vett Szent István koronázási ünnepségén, s a páncél dacára egy csapással levágta egy külföldi vitéz fejét.

A tiszadobi birtok a XVIII. század közepén került a családhoz egy szerencsés házasság jóvoltából, mai formáját azonban volt miniszterelnökünknek, a pesti Andrássy út névadójának köszönheti. „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. (…) Nagy úr tudott lenni a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék” – állapította meg jeles írónk, Mikszáth Kálmán. Mások is elismerték, hogy jelleme tiszta volt, mint a színarany, és erős, mint a sziklafal. „Szép akasztott” – így nevezték kortársai.

A forradalom és szabadságharc után ugyanis – mivel a tavaszi hadjáratban Görgey segédtisztjeként vett részt – halálra ítélték, és jelképesen felakasztották. „Minden lehet belőle, még Magyarország nádora is” – mondta róla Széchenyi István. Nem sokat tévedett a Legnagyobb Magyar, hiszen később Andrássy lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök 1867 és 1871 között, mégpedig úgy, hogy hazafias eszméit nem adta fel. Igaz, hogy ő koronázta meg Ferenc Józsefet, de a legenda szerint cserébe szemet vetett a feleségére, Sissire.

A tiszadobi kastélyt is ő, a kivételes államférfinak és a kor férfiszépségének számító Andrássy Gyula (1823–1890) építtette 1886–90 között. A helybeli szóbeszéd szerint azért, hogy oda, a kellően eldugott helyre meginvitálhassa a vele plátói szerelmet ápoló Sissi királynét. Állítólag a gáláns gróf azt is megígérte Erzsébetnek, hogy szánnal körbejárhatja a birtokot, de hó sajnos nem esett. Így az arisztokrata a Tiszából hozatott jégtömböket rakatott sorba, s azon siklott a szán. Mások szerint a művészi gonddal megtervezett kert híres bukszuslabirintusát és rózsalugasait megcsodálni érkezett volna ide a királyné. Valójában azonban nincs bizonyíték rá, hogy Erzsébet valaha is megfordult Tiszadobon. Azt is csak találgathatjuk, vajon beteljesedett-e a szerelmük.

A királyné vonzalma a fess gróf iránt állítólag közrejátszott abban, hogy 1867-ben létrejöhetett a kiegyezés. Mikszáth Kálmán így írt Erzsébet magyar királyné halálának másnapján, 1898. szeptember 11-én az Országos Hírlapban: „dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett”.

A tiszadobi kastély építészeként Meining Artúrt jegyzik, de úgy tudni, a megrendelő Andrássy gróf álmodta meg, milyen is legyen e romantikus kastély: a francia és svájci minták mellett az erdélyi Vajdahunyad vára is példaként szolgálhatott hozzá. Aki otthon érzi magát a számok világában, s van türelme, ellenőrizheti: a 4 bejárat a 4 évszakot idézi, 12 tornya a 12 hónapot, 52 szobája az év 52 hetét, ablakszemei pedig az esztendő 365 napját.

A gróf műgyűjteményének becses darabjai díszítették a falakat, egész kis képtárra való anyagot csodálhatott meg az úri vendégsereg. A művészet iránti rajongásáról ismert id. Andrássy Gyula – akinek alakját több jeles festő megörökítette – ugyanis nagyra becsülte és támogatta például Munkácsy Mihályt. Bölcsen úgy gondolta, a festő nevére még akkor is emlékezni fog az utókor, amikor őt, a politikust már elfelejti.

„E kastély a Holt-Tisza által képezett kanyarulatban, egy 42 méternyi magaslaton fekszik, tornyaiból a környező terjedelmes síkságon át egészen a Kárpátokig a legelragadóbb kilátások egyike nyílik” – állapítja meg egy 1891-es leírás. Andrássy Katinka, aki később Károlyi Mihály felesége lett, itt született egy toronyszobában 1892-ben. Ma a kecses íróasztalát láthatja a szalonban a látogató. Miután az apja, Andrássy Tivadar gróf meghalt, édesanyja, a világszép Zichy Eleonóra hozzáment sógorához, az ifjabb Gyulához. Így a családi életük a megszokott mederben hömpölyöghetett tovább. Lakhelyüket váltogatták a pesti paloták és a vidéki kastélyok között, sem a főúri bálokat, sem a szarvas- és rókavadászatokat nem kellett kihagyniuk. A vendégek hetekig időztek náluk, gyakran bohém művészek is akadtak köztük. Az emlékiratokból tudjuk, hogy a teát, a jeges kávét, a fagylaltokat és a tortákat az erkélyen szolgálták fel, ahonnan nem csupán a kertre láttak, de az erdő nyiladékán át egészen a Tiszáig kitárult a panoráma. Katinka grófnő nyaranta függőágyban pihent a kertben, mert máshogy nem bírta a tikkasztó kánikulát, s alig várta, hogy délután csónakázni indulhassanak a Holt-Tiszára. Esténként felolvasást tartottak. A könyvtár szekrényeiben a mennyezetig értek a kötetek, ám a prűd Zichy Eleonóra aggályosan vigyázott négy leánya erkölcsére. A pikáns részleteknél ezért összevarrta a könyvek lapjait...

Keserves emlékeket őrzött a család az I. világháború utáni eseményeiről, 1918 őszén ugyanis „vandál csőcselék” tört be a kastélyba. A részeg katonák a képeket kilyuggatták, a bútorzatot összetörték, a velencei tükröket szétzúzták, a flamand gobelineket széthasogatták a helybeliek elmondása szerint. Az értékeket széthordták vagy a Tiszába szórták. Ez is az oka annak, hogy teljes eredeti bútorzatával nem tudták berendezni a felújított kastélyt. Néhány szép darab azonban emlékeztet a hajdani pompára, és az Iparművészeti Múzeum is számos bútort adott kölcsön. Különleges színfolt a Rippl-Rónai József által eredetileg Budapestre tervezett, színes üvegablakairól is híres Andrássy-ebédlő, amelyet 1910-ben hoztak Tiszadobra.

A hányatott sorsú épület egy időben szolgált román katonai kórházként is. Később emeletes ágyakkal rendezték be, és mint gyermekotthont hasznosították, erről a környékben élők még őriznek emlékeket. A tavaly december óta a Forster Központ üzemeltetésében álló kastélyt nemrégiben 1,7 milliárd forintos uniós támogatással újították fel, de sokáig elzárták a kíváncsi szemek elől. Ennek okát még a parlamentben is firtatták. Ma már fogadják a turistákat, s ezzel több munkahelyet is teremtettek. A tervek szerint kávézó, sőt étterem is várja majd az ideérkező vendégeket, s valódi rendezvényközponttá válhat az úri hajlék. Az emeletre gyönyörű faragott tölgyfa lépcső vezet – de ezzel véget is ért a sétánk, egyelőre ugyanis csak a földszint látogatható.

Ezek is érdekelhetnek