Jó erkölcsöt védő tű

„Legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni” – írja a vörös grófnő, Andrássy Katinka az emlékirataiban. A kastélyt még a nagyapja építtette, akire méltán néztek fel bámulattal a családban.

De kezdjük a legelején! Az Andrássyak székely eredetűek, s úgy tudni, erre büszkék is voltak. A családi legendáriumban az áll, hogy egy vitézkedő ősük már részt vett Szent István koronázási ünnepségén, s a páncél dacára egy csapással levágta egy külföldi vitéz fejét.

A tiszadobi birtok a XVIII. század közepén került a családhoz egy szerencsés házasság jóvoltából, mai formáját azonban volt miniszterelnökünknek, a pesti Andrássy út névadójának köszönheti. „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. (…) Nagy úr tudott lenni a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék” – állapította meg jeles írónk, Mikszáth Kálmán. Mások is elismerték, hogy jelleme tiszta volt, mint a színarany, és erős, mint a sziklafal. „Szép akasztott” – így nevezték kortársai.

A forradalom és szabadságharc után ugyanis – mivel a tavaszi hadjáratban Görgey segédtisztjeként vett részt – halálra ítélték, és jelképesen felakasztották. „Minden lehet belőle, még Magyarország nádora is” – mondta róla Széchenyi István. Nem sokat tévedett a Legnagyobb Magyar, hiszen később Andrássy lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök 1867 és 1871 között, mégpedig úgy, hogy hazafias eszméit nem adta fel. Igaz, hogy ő koronázta meg Ferenc Józsefet, de a legenda szerint cserébe szemet vetett a feleségére, Sissire.

A tiszadobi kastélyt is ő, a kivételes államférfinak és a kor férfiszépségének számító Andrássy Gyula (1823–1890) építtette 1886–90 között. A helybeli szóbeszéd szerint azért, hogy oda, a kellően eldugott helyre meginvitálhassa a vele plátói szerelmet ápoló Sissi királynét. Állítólag a gáláns gróf azt is megígérte Erzsébetnek, hogy szánnal körbejárhatja a birtokot, de hó sajnos nem esett. Így az arisztokrata a Tiszából hozatott jégtömböket rakatott sorba, s azon siklott a szán. Mások szerint a művészi gonddal megtervezett kert híres bukszuslabirintusát és rózsalugasait megcsodálni érkezett volna ide a királyné. Valójában azonban nincs bizonyíték rá, hogy Erzsébet valaha is megfordult Tiszadobon. Azt is csak találgathatjuk, vajon beteljesedett-e a szerelmük.

A királyné vonzalma a fess gróf iránt állítólag közrejátszott abban, hogy 1867-ben létrejöhetett a kiegyezés. Mikszáth Kálmán így írt Erzsébet magyar királyné halálának másnapján, 1898. szeptember 11-én az Országos Hírlapban: „dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett”.

A tiszadobi kastély építészeként Meining Artúrt jegyzik, de úgy tudni, a megrendelő Andrássy gróf álmodta meg, milyen is legyen e romantikus kastély: a francia és svájci minták mellett az erdélyi Vajdahunyad vára is példaként szolgálhatott hozzá. Aki otthon érzi magát a számok világában, s van türelme, ellenőrizheti: a 4 bejárat a 4 évszakot idézi, 12 tornya a 12 hónapot, 52 szobája az év 52 hetét, ablakszemei pedig az esztendő 365 napját.

A gróf műgyűjteményének becses darabjai díszítették a falakat, egész kis képtárra való anyagot csodálhatott meg az úri vendégsereg. A művészet iránti rajongásáról ismert id. Andrássy Gyula – akinek alakját több jeles festő megörökítette – ugyanis nagyra becsülte és támogatta például Munkácsy Mihályt. Bölcsen úgy gondolta, a festő nevére még akkor is emlékezni fog az utókor, amikor őt, a politikust már elfelejti.

„E kastély a Holt-Tisza által képezett kanyarulatban, egy 42 méternyi magaslaton fekszik, tornyaiból a környező terjedelmes síkságon át egészen a Kárpátokig a legelragadóbb kilátások egyike nyílik” – állapítja meg egy 1891-es leírás. Andrássy Katinka, aki később Károlyi Mihály felesége lett, itt született egy toronyszobában 1892-ben. Ma a kecses íróasztalát láthatja a szalonban a látogató. Miután az apja, Andrássy Tivadar gróf meghalt, édesanyja, a világszép Zichy Eleonóra hozzáment sógorához, az ifjabb Gyulához. Így a családi életük a megszokott mederben hömpölyöghetett tovább. Lakhelyüket váltogatták a pesti paloták és a vidéki kastélyok között, sem a főúri bálokat, sem a szarvas- és rókavadászatokat nem kellett kihagyniuk. A vendégek hetekig időztek náluk, gyakran bohém művészek is akadtak köztük. Az emlékiratokból tudjuk, hogy a teát, a jeges kávét, a fagylaltokat és a tortákat az erkélyen szolgálták fel, ahonnan nem csupán a kertre láttak, de az erdő nyiladékán át egészen a Tiszáig kitárult a panoráma. Katinka grófnő nyaranta függőágyban pihent a kertben, mert máshogy nem bírta a tikkasztó kánikulát, s alig várta, hogy délután csónakázni indulhassanak a Holt-Tiszára. Esténként felolvasást tartottak. A könyvtár szekrényeiben a mennyezetig értek a kötetek, ám a prűd Zichy Eleonóra aggályosan vigyázott négy leánya erkölcsére. A pikáns részleteknél ezért összevarrta a könyvek lapjait...

Keserves emlékeket őrzött a család az I. világháború utáni eseményeiről, 1918 őszén ugyanis „vandál csőcselék” tört be a kastélyba. A részeg katonák a képeket kilyuggatták, a bútorzatot összetörték, a velencei tükröket szétzúzták, a flamand gobelineket széthasogatták a helybeliek elmondása szerint. Az értékeket széthordták vagy a Tiszába szórták. Ez is az oka annak, hogy teljes eredeti bútorzatával nem tudták berendezni a felújított kastélyt. Néhány szép darab azonban emlékeztet a hajdani pompára, és az Iparművészeti Múzeum is számos bútort adott kölcsön. Különleges színfolt a Rippl-Rónai József által eredetileg Budapestre tervezett, színes üvegablakairól is híres Andrássy-ebédlő, amelyet 1910-ben hoztak Tiszadobra.

A hányatott sorsú épület egy időben szolgált román katonai kórházként is. Később emeletes ágyakkal rendezték be, és mint gyermekotthont hasznosították, erről a környékben élők még őriznek emlékeket. A tavaly december óta a Forster Központ üzemeltetésében álló kastélyt nemrégiben 1,7 milliárd forintos uniós támogatással újították fel, de sokáig elzárták a kíváncsi szemek elől. Ennek okát még a parlamentben is firtatták. Ma már fogadják a turistákat, s ezzel több munkahelyet is teremtettek. A tervek szerint kávézó, sőt étterem is várja majd az ideérkező vendégeket, s valódi rendezvényközponttá válhat az úri hajlék. Az emeletre gyönyörű faragott tölgyfa lépcső vezet – de ezzel véget is ért a sétánk, egyelőre ugyanis csak a földszint látogatható.