Ki áll melléjük? Február 13-ára újabb nagy tüntetés készül

Rendszerszintű változást szeretnének az oktatásban, ám nem látnak rá esélyt, hogy a köznevelési törvényben ilyen mértékű átalakulás történne – a kormány legalábbis nem hajlik erre. A pedagógusok már régóta nemtetszésüket fejezik ki az iskolák központosítása és az ezt felügyelő, végrehajtó KLIK ellen. És bár véleményüket korábban sem rejtették véka alá, a kormánytól nem kaptak érdemi választ kérdéseikre.

A botrány pár héttel ezelőtt robbant ki, amikor is a miskolci Herman Ottó Gimnázium munkatársai nyílt levélben jelezték problémáikat. Mint azt korábban megírtuk, a levélhez egyre több iskola és pedagógus csatlakozott. A miskolciak február 3-ra tüntetést szerveztek, amelyen budapesti, békéscsabai, pécsi, soproni, szegedi, szombathelyi, veszprémi oktatók is részt vettek.

Hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, ahol a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete közös bizottságként fogalmazták meg kifogásaikat és kívánalmaikat.

Nemtetszésüket fejezték ki például az állandóan változó alaptantervvel kapcsolatosan, bírálták a kísérleti tankönyveket – amelyekkel, mint megfogalmazták, valójában a gyerekeken és a tanárokon kísérleteznek –, elutasították az érettségi követelmények változását, illetve a folyamatos, egyeztetések nélküli újításokat.

Követelik többek között a 18. évig tartó tankötelezettség visszaállítását, mindamellett a tananyag radikális csökkentését. Megszüntetnék az általános iskolákban bevett szokást, miszerint a diákoknak délután négyig kötelező az iskolában tartózkodniuk.

Azt látnák jónak, ha a napközit, tanulószobát szülői kérésre kellene biztosítani. Aki pedig egész napos iskolai ellátásban részesül, annak nem adnának házi feladatot. A pedagógusok egyik nagy problémája a túlterheltségük, illetve a túlórák ki nem fizetése. Erre is van javaslatuk: a tanárok kötelező óraszámát 22 órában határoznák meg, e felett túlóradíj járna. Szintén nagyon fontos, hogy a KLIK helyett az igazgatóké lenne újra a munkáltató, illetve gazdálkodási jog. Követelik, hogy a pedagógus szabadon választhasson a tankönyvkínálatból, ezzel párhuzamosan pedig szüntessék meg az állami tankönyv monopóliumát.

Mint azt a sajtótájékoztatón kifejtették, ezek a változások elsősorban nem a pedagógusokról, hanem a gyerekekről szólnak. Hiszen a túlhajszolt, bürokráciával küzdő, a tanításban ellehetetlenített pedagógus kilátástalan helyzete az oktatás színvonalán is ront.