Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A visegrádi négyek Bulgáriával és Macedóniával kibővítve csúcstalálkozót tartottak. A 25 éve alakult V4 egykor a tagországok minél gyorsabb uniós integrációja érdekében jött létre, most ugyanazok az országok épp ennek ellenkezőjén fáradoznak. A menekültügyben is mélységesen megosztott európai kontinens próbál szembenézni a válsággal, több-kevesebb sikerrel.
Kép: Prága, 2016. február 15. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen jobbról) a rendkívüli visegrádi kormányfői találkozón Prágában 2016. február 15-én. A tanácskozás fő témája a migrációs válság. Balról Bohuslav Sobotka cseh kormányfő, mellette jobbról Tomás Prouza európai integrációért felelős cseh államtitkár. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs, Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget a visegrádi kormányfők hétfői prágai csúcstalálkozója. A tanácskozáson – amelyre az uniós csatlakozást sürgető macedón elnök és a schengeni övezetbe való bebocsáttatásra váró bolgár kormányfő is meghívást kapott – a fő téma a migráció és Nagy-Britannia reformkövetelései voltak.
Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydło lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő a Prágai Nyilatkozatban ugyan óvott az esetleges választóvonalak kialakulásától az Európai Unióban, ennek ellenére szóba került a B terv, azaz a „második védvonal”, amely arra lenne hivatott, hogy újabb kerítéssel védje Európát a migrációs hullámtól Bulgária és Macedónia déli határán.
„Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a migránsválság megoldása csak közös európai megoldás eredményeként válhat valóra. Legégetőbb feladatnak pedig a külső schengeni határok védelmének megerősítését, az embercsempészek elleni határozottabb fellépését tartjuk” – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a V4-ek prágai kormányfőinek találkozóját követő nemzetközi sajtótájékoztatón.
Orbán, aki szerint meg kell állítani és kontroll alatt tartani a migrációs áradatot, kifejtette: nagyon örülne, ha az első védelmi vonal beválna, és sikerülne az EU és Törökország megállapodását betartani. Szerinte azonban az utóbbi idők történéseinek fényében ez nem működik a gyakorlatban. Ezért egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélni. Ez Orbán szerint ma is létezik: schengeni határokból áll. A jövő és az előttünk álló EU-csúcs nagy kérdése, hogy Törökország és a schengeni határok között szükség van-e egy védelmi vonalra Görögország északi határán.
Robert Fico szlovák kormányfő szerint nem igaz a vádaskodás, hogy Szlovákia ne lenne szolidáris. Igenis támaszkodunk az Európai Unió külső határainak védelmére, fogalmazott. A B tervről azt mondta: ha életbe kell léptetni, 300 szlovák rendőrből álló kontingenst ajánlanak fel, amely néhány hét alatt telepíthető Macedóniába.
A találkozón külön fejezetet szenteltek a menekültek útvonalának különösen kitett Görögországnak. Nem érdeke senkinek, hogy Görögország egyedül viselje a terhet, fogalmazott Gjorge Ivanov macedón elnök. „Úgy fogunk cselekedni, ahogy mások is a migránsútvonal mentén” – mondta. Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint a csúcstalálkozó nem Görögország ellen irányult, bár a görögöknek „össze kell szedniük magukat, és meg kell felelniük a vállalásaiknak”. De Szófia nem támogatja Görögország karanténná alakításával járó elszigetelését menekültügyben. A V4-ek nincsenek egyedül a macedón-görög határra építendő kerítés ötletével, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter múlt pénteken szintén e mellett érvelt Szkopjéban.
A hét idézete:
"Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia – amely nem is tagja az EU-nak –, egy védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat."
Angela Merkel
német kancellár
Stuttgarter Zeitung,
február 16.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu