Rubelrulett

Az ok éppen az orosz rubel rendkívüli gyengülése volt, mely az amerikai dollárral szemben egy-egy napon belül 4-5 százalékos értékvesztéseket szenvedett el, nem mellesleg versenyképességi szempontból (reálértéken) ma alulértékeltebb az orosz fizetőeszköz, mint amilyen az 1998-as államcsődbe torkolló válság idején volt. Ilyen gyenge hazai deviza mellett az orosz infláció világviszonylatban is felhívta magára a figyelmet a tavalyi 15 százalékos pénzromlási ütemmel.

A magas infláció önmagában is súlyosan érinti az orosz lakosságot, de ehhez társul még egy jelentős, tízszázalékos reálbércsökkenés. Magyarán szólva a 125 ezer forintnak megfelelő orosz átlagbérből élők nemcsak kevesebb fizetést visznek haza, de kényszerből drágábban kell megvásárolniuk a szokásos élelmiszereket és háztartási cikkeket.

A két éve tartó gazdasági visszaesés eredménye, hogy a statisztikailag vett szegénységi küszöb alatt élők száma 20 millió fő fölé ugrott, e probléma minden hetedik orosz embert érint. Joggal vetődik fel a kérdés: hogy lehet mégis, hogy nem hallani mindennapos tüntetésekről, sztrájkokról és Putyin elnök támogatottságának jelentős csökkenéséről?

Először is Oroszországban – főleg a gyülekezési törvény 2012-es módosítása óta – igen nehéz a hatóságoktól tiltakozó megmozdulásokra engedélyt szerezni. Aki mégis részt vesz „illegális” tüntetésen, annak ez akár a teljes éves fizetésébe is kerülhet bírság formájában.

Másodsorban az orosz állam a kőolaj összeomlás alatt álló árfolyamára mutogathat mint főmotívumra, ami miatt új megszorításokat tartalmazó költségvetést kell elfogadnia az orosz dumának.

Harmadsorban mind Putyin elnök, mind pedig Medvegyev miniszterelnök is azt nyilatkozta – némileg egyetértésben a nemzetközi elemzőkkel –, hogy az orosz gazdaság túl van már a válság mélyén, idén már jóval kisebb gazdasági visszaeséssel és 10 százalék alatti árnövekedéssel lehet számolni. Ettől még az orosz átlagpolgár helyzete nehéz marad, de legalább totális összeomlásra és legfőképpen államcsődre nem kell számítani, hiszen a mai orosz vezetés, tanulva a ’98-as válságból, az egyik legkevésbé eladósodott országgá formálta magát, jelentős devizatartalékkal a zsebében.

Kár, hogy a legjobb esetben is az átlag orosz lakos 2-3 év múlva térhetne vissza arra az életszínvonalra, ahol 2013-ban járt. Kicsit fájó lehet, hogy közben 50 milliárd dollárból rendezték meg Szocsiban a téli olimpiát, és hasonló nagyságrendű összegbe fog kerülni a 2018-as foci-vb is. De ez már politika.

A cikk szerzője, Soós Róbert a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]