Elfeledett királynők

Pillanatok alatt óriási érdeklődéssel kísért társasági eseménnyé nőtte ki magát az első magyarországi szépségverseny 1929 januárjában. A felhívásra több ezer kisasszony küldte el arcképét és egész alakos fotóját, ezek alapján választották, ki kerülhet a zsűri elé.

A sorsfordító napon 218 aspiránsból a keszthelyi járási tisztiorvos 20 esztendős leánya, Simon Böske érdemelte ki a Miss Hungária címet.
– Forgott vele a világ, egyik percről a másikra került reflektorfénybe, pár hét múlva már Párizsban versengett a Miss Európa címért, amit el is nyert – meséli Köves József író, aki könyvet ír a két háború közötti magyarországi szépségversenyekről. – Sikerét sokan a „magyarság diadalának” tartották, még a francia köztársasági elnök is gratulált neki. Fogadta a monacói herceg, diplomaták, hírességek sokaságával találkozott. Továbbjutott a Miss Universe versenyre is, amit amúgy értelmetlen volt megrendezni, mivel a kontinens legszebbje egyszer már legyőzte a többi nemzet képviselőit. Ám egy francia üdülőhelyen csak szerét ejtették az eseménynek: Miss Amerika és Miss Európa között holtverseny alakult ki, kettőjük közt megosztották az 50 ezer frankos díjat.
Böskét rengeteg szerződés, filmszerepígéret várta idehaza, de ő egyiket sem fogadta el, visszautazott Keszthelyre. Férjhez ment Brammer Pál textilnagykereskedőhöz: esküvőjüket legenda övezte, válásuk csak kisebb szenzáció lett. Nem sokkal később Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához kötötte életét. A háborút Budapesten vészelte át, egészsége megromlott. Agysorvadása súlyosbodott: alig tudott mozogni és beszélni. Hatvanegy évesen halt meg 1970-ben. 

A következő, 1930-as magyar szépségversenyen a 16 éves óbudai Papst Mária (Bébi) diadalmaskodott, aki ugyan apácának készült, de királynősége után nem sokkal inkább férjhez ment egy bácskai földbirtokoshoz. Így már nem lehetett „miss”, úgyhogy Miss Debrecen, Szaplonczay Éva lépett a nyomába, ezért szerepel a krónikákban az ő neve – nyomozta ki Köves József. A rejtélyes életű debreceni bakfis bekopogtatott Heltai Jenőhöz, hogy színész szeretne lenni. És öt perc múlva már ott is volt a kezében a Magyar Színház szerződése, ahol rendezőtanoncként számítottak rá. 1936–1940 között mozicsillagként ragyogott, feltűnt például az Egy csók és más semmi című produkcióban. Megjárta a vidéki színpadokat, játszott a Vígszínházban, illetve a Fővárosi Operettszínházban. Sírja a debreceni temetőben található. 

A másodéves bölcsész, Tasnády Fekete Mária édesapja orvos volt. A régi nemesi család illedelmes szépsége egy Miskolctól 40 kilométerre lévő bányatelepről indult szerencsét próbálni. Mindenkit levett a lábáról, 1931-ben szavazták meg a legszebb magyar lánynak. Bár a párizsi Miss Európa-választáson nem ő győzött, de a legszebb mosolyú hölgy címet neki ítélték. Hollywood helyett Berlinben csinált karriert: Duday Brúnótól, az UFA filmvállalat magyar származású producerétől nemcsak szerepet kapott, hanem házassági ajánlatot is. Gyermekük is született. A családi idillt Márai Sándor bátyja, Radványi Géza rendező törte meg, aki belehabarodott az asszonyba és megkérte az urától a kezét, amit a férj először filmötletnek vélt. Radványi végül vitte a szerelmét és foglalkoztatta is a filmjeiben, például A beszélő köntösben. Többé nem jöttek haza, főleg Olaszországban éltek, majd válásuk után mindketten magányosan várták a halált. Tasnády Fekete Mária a Szabad Európa Rádió bemondója lett, 2001-ben egy svájci idősek otthonában távozott az élők sorából. 

– Lampel Ica 17 évesen lett Miss Magyarország. Egyik ajándéka egy 150 négyszögöles balatonlidói – balatonszéplaki – telek volt, de elhalmozták számos egyéb luxusholmival, és részt vehetett Párizsban az európai versenyen is, ahol negyedik lett – idézi Köves József író az 1932-ben megválasztott szépségkirálynő sikereit. – Ica feladta baleset-biztosítási titkárnői állását, inkább színészetet tanult, de magától rájött, hogy nem neki való. Néhány filmben ugyan feltűnt, de a stáblistára nem került fel a neve. Minden vágya az volt, hogy férjhez menjen. Ezt kétszer is megtette. Mészáros Ica néven dolgozott a Mezőgazdasági Kiadónál. Fia Mészáros Tamás kritikus-publicista, unokája pedig Mészáros Antónia, az ATV műsorvezetője, aki szemmel láthatóan sokat örökölt nagyanyja szépségéből. 

Volna még kiről sztorizni, például az 1933-as győztesről, Gál Júliáról. Élete három lányregényt is kitesz, egyébként maga is írt könyvet. Vagy világhíres botrányhősünkről, Gábor Zsazsáról, akit 1936-ban választottak a legszebbnek, s a napokban ünnepelte a 99. születésnapját.

MUSTRATÖRTÉNELEM. Az 1920-as években forradalmi változások történtek a hölgyek viseletkultúrájában: megszabadultak fűzőiktől, rövid szoknyát, melltartót hordtak, harisnyát húztak formás lábukra. Sőt nyilvánosan is mutogathatták bájaikat, mivel Maurice de Waleffe francia írószerkesztő kezdeményezésére 1929-ben megtartották az első Miss Európa szépségversenyt. A győztes 20 ezer dollárt kapott és pályázhatott a Miss Universe címre is. Magyarországon 1929-től eleinte a Színházi Élet szervezésében zajlottak a szépségkirálynő-választások a 16. életévüket betöltő lányok számára. Azután 1939 és 1984 között szüneteltek a mustrák, 1985- ben indították újra, ekkor győzött a tragikus sorsú Molnár Csilla Andrea.