Kinek áll a brit zászló? A választ Brüsszelben sem tudják

A konzervatív brit kormány – miután a legutóbbi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról – június 23-ra írta ki a már három éve ígérgetett népszavazást az Egyesült Királyság uniós tagságának sorsáról. A reális veszélyeket és előnyöket felmérve a kabinetiroda egy 28 oldalas hivatalos ajánlásban tárgyalja, hogy Nagy-Britanniának miért is kell a megreformált EU tagjának maradnia. A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére mélyen megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétesen fog szavazni júniusban.

A kabinetiroda tanulmánya szerint valószínűtlen, hogy ha a brit választók a Brexitre voksolnak, akkor a kilépési feltételek egyeztetésére szolgáló, az uniós szerződésekben szereplő kétévi tárgyalási időszak alatt megállapodásra lehetne jutni. Az elemzés szerint a tárgyalások bonyolultsága miatt a folyamat – és az ezzel járó bizonytalanság – legalább tíz évig vagy ennél is hosszabb ideig elhúzódna. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az EU átlagosan 14 százalékos importvámot vet ki az EU-n kívüli országokból behozott mezőgazdasági termékekre – tejtermékeknél 36 százalékot –, ez alól azok az országok sem kivételek, amelyekkel kétoldalú kereskedelmi megállapodást kötött az unió, így Svájc vagy Norvégia is e vámtarifa alá esik. Az sem lenne biztosított, hogy a brit állampolgárok akadálytalanul utazhatnának Európában, valamint kérdéses a külföldi EU-országokban élő és dolgozó kétmillió brit állampolgár munkavállalási joga, valamint hozzáférése a fogadó ország szociális ellátórendszeréhez.